Üzenet 001
A Bizottság közleménye - TRIS/(2026) 1822
(EU) 2015/1535 irányelv
Bejelentés: 2026/0346/ES
A tagállam által benyújtott szövegtervezetről szóló értesítés
Notification – Notification – Notifzierung – Нотификация – Oznámení – Notifikation – Γνωστοποίηση – Notificación – Teavitamine – Ilmoitus – Obavijest – Bejelentés – Notifica – Pranešimas – Paziņojums – Notifika – Kennisgeving – Zawiadomienie – Notificação – Notificare – Oznámenie – Obvestilo – Anmälan – Fógra a thabhairt
Does not open the delays - N'ouvre pas de délai - Kein Fristbeginn - Не се предвижда период на прекъсване - Nezahajuje prodlení - Fristerne indledes ikke - Καμμία έναρξη προθεσμίας - No abre el plazo - Viivituste perioodi ei avata - Määräaika ei ala tästä - Ne otvara razdoblje kašnjenja - Nem nyitja meg a késéseket - Non fa decorrere la mora - Atidėjimai nepradedami - Atlikšanas laikposms nesākas - Ma jiftaħx il-perijodi ta’ dewmien - Geen termijnbegin - Nie otwiera opóźnień - Não inicia o prazo - Nu deschide perioadele de stagnare - Nezačína oneskorenia - Ne uvaja zamud - Inleder ingen frist - Ní osclaíonn sé na moilleanna
MSG: 20261822.HU
1. MSG 001 IND 2026 0346 ES HU 08-07-2026 ES NOTIF
2. Spain
3A. Subdirección General de Ordenación de las Telecomunicaciones.
Secretaría General de Telecomunicaciones, Infraestructuras Digitales y Seguridad Digital.
Secretaría de Estado de Telecomunicaciones e Infraestructuras Digitales.
Ministerio para la Transformación Digital y de la Función Pública
Calle Poeta Joan Maragall 41
28020 Madrid
+34 913462750
3B. Subdirección General de Ordenación de las Telecomunicaciones.
Secretaría General de Telecomunicaciones, Infraestructuras Digitales y Seguridad Digital.
Secretaría de Estado de Telecomunicaciones e Infraestructuras Digitales.
Ministerio para la Transformación Digital y de la Función Pública
Calle Poeta Joan Maragall 41
28020 Madrid
+34 913462750
4. 2026/0346/ES - V00T - Távközlés
5. Királyi rendelet-tervezet az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások, valamint bizonyos digitális infrastruktúrák biztonságáról és rezilienciájáról
6. Célja az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások, a hozzájuk kapcsolódó létesítmények, valamint bizonyos digitális infrastruktúrák biztonságának, rezilienciájának és folytonosságának megerősítése Spanyolországban.
7.
8. A királyi rendelet célja az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások, a hozzájuk kapcsolódó létesítmények, valamint bizonyos digitális infrastruktúrák biztonságának, rezilienciájának és folytonosságának biztosítása Spanyolországban.
A cél az, hogy biztonsági események, szolgáltatáskimaradások vagy jelentős szolgáltatásromlások esetén is biztosítva legyen az alapvető szolgáltatások nyújtása, és hogy szabályozzák az ilyen események hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségeket.
A kötelezett szervezetek közé tartoznak a nyilvános elektronikus hírközlési hálózatok üzemeltetői, a nyilvánosan elérhető szolgáltatások nyújtói, a kapcsolódó létesítmények és digitális infrastruktúrák – például tengeralatti kábelek, műholdas rendszerek, adatfeldolgozó központok (DPC-k), tartalomszolgáltató hálózatok (CDN-ek) és internetes csomópontok (IXP-k) – üzemeltetői, valamint bizonyos tekintetben a 112-es segélyhívó központok és a lakossági riasztási rendszerek is. Megállapításra kerül továbbá, hogy ezek a hálózatok és infrastruktúrák vészhelyzetekben elengedhetetlen szerepet töltenek be.
Elkészült a „nemzetbiztonsági és rezilienciaépítési terv”, amely meghatározza a válságreagálás megszervezését és az intézményi koordinációs mechanizmusokat. Meghatározza továbbá a kötelezett szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy minden kötelezett fél számára egy „általános tervet”, az egyes hálózattípusokra és konkrét szolgáltatásokra vonatkozóan pedig „konkrét terveket” készítsenek. Ezek közé tartoznak a kockázatelemzések, az alapvető infrastruktúra azonosítása, a megelőző intézkedések, a helyreállítási mechanizmusok és a különböző forgatókönyvekre – például áramkimaradásokra, természeti katasztrófákra, tüzekre, informatikai hibákra vagy kibertámadásokra – vonatkozó cselekvési protokollok.
A távközlési szolgáltatások folytonosságának biztosítása érdekében a tervezet konkrét kötelezettségeket vezet be. Az üzemeltetőknek intézkedéseket kell hozniuk az események hatásának minimalizálására, valamint a létfontosságú szolgáltatások – különösen a vészhelyzeti kommunikáció – zavartalan működésének biztosítására. Kivételes körülmények között előnyben részesíthetnek bizonyos forgalomtípusokat, például a segélyhívási célú kommunikációt vagy a hangátviteli és SMS-szolgáltatásokat, a technológiasemlegesség elvének mindenkori tiszteletben tartása mellett. Emellett a rendelet az alapvető infrastruktúrákra vonatkozóan energiafüggetlenségi minimumkövetelményeket állapít meg, és a mobilhálózatok számára előírja, hogy három éven belül fokozatosan gondoskodjanak legalább négyórás tartalékenergiáról a lakosság 75 %-a számára.
Ez a kiberbiztonsági eseményeknek nem minősülő jelentős események bejelentésére szolgáló rendszert is érinti; az eseményeket a NIS2-irányelv és a CER-irányelv szabályozza. Az üzemeltetőknek minden jelentős eseményről az arról való tudomásszerzéstől számított egy órán belül értesíteniük kell az Államtitkárságot, majd a szolgáltatás kimaradásának ideje alatt rendszeresen tájékoztatást kell nyújtaniuk, végül pedig a szolgáltatás helyreállítása után zárójelentést kell benyújtaniuk.
A 112-es hívószámon keresztül történő segélyhívási célú kommunikációra és a lakossági riasztó rendszerekre külön intézkedések vonatkoznak. Mind a segélyhívó központoknak, mind az üzemeltetőknek intézkedéseket kell hozniuk a redundanciára és üzletmenet-folytonosságra, egyedi vészhelyzeti terveket kell kidolgozniuk, és haladéktalanul jelenteniük kell az e szolgáltatásokban bekövetkező minden olyan zavart, amely automatikusan jelentős eseménynek minősül.
A királyi rendelet intézkedéseket és mechanizmusokat határoz meg a kritikus fontosságú szervezetek kiberbiztonságára és rezilienciájára vonatkozó rendeletekkel (a NIS2 irányelvvel és a CER-irányelvvel) való összehangolásra, a biztonsági és rezilienciaépítési koordinációs bizottság létrehozására, valamint a biztonsági események kezelésére és kommunikációjára szolgáló digitális platformok jövőbeli bevezetésére. Összességében ez a távközlési ágazatra és a kritikus digitális infrastruktúrákra alkalmazandó biztonsági, folytonossági és felügyeleti kötelezettségek jelentős megerősítését jelenti.
9. A gazdaság és a közszolgáltatások fokozódó digitalizációja jelentősen megnövelte az elektronikus hírközlő hálózatoktól és az azokat támogató digitális infrastruktúráktól való függőséget. Ez a helyzet olyan sebezhetőségekre és kockázatokra világított rá, amelyek nem korlátozódnak kizárólag a kiberbiztonság területére, hanem kihatnak a fizikai biztonságra is, valamint az infrastruktúrák azon képességére, hogy ellenálljanak a kedvezőtlen eseményeknek és azokból helyreálljanak. Ennek kapcsán a rendelet szükségesnek tartja a megelőzési, reagálási és helyreállítási kapacitás megerősítését azon események tekintetében, amelyek az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások rendelkezésre állását, integritását vagy működését veszélyeztethetik.
A királyi rendelet indokolása számos olyan közelmúltbeli eseményt kiemel, amely rámutat annak szükségességére, hogy ezen infrastruktúrák rezilienciáját fokozni kell. Ezek közül olyan természeti jelenségeket említ meg, mint a 2021-es La Palma-i vulkánkitörés és a 2024-ben Spanyolország különböző részeit érintő hideg, alacsony nyomású légtömeg. Emellett nem természeti eredetű eseményekre is kitér, például a közelmúltbeli országos áramkimaradásra. Ezek az események megmutatták, hogy mind a szélsőséges természeti jelenségek, mind a műszaki hibák vagy áramkimaradások jelentős zavarokat okozhatnak a kommunikációs hálózatokban, és veszélyeztethetik a lakosság és a hatóságok számára nyújtott alapvető szolgáltatások folytonosságát.
A digitális átalakulás továbbá alapjaiban változtatja meg a hírközlési hálózatok architektúráját és működését. Az olyan technológiák bevezetése, mint a dolgok internete (IoT), a mesterséges intelligencia (AI), a nagy adathalmazok (Big Data), a felhőalapú számítástechnika és a szolgáltatások virtualizálása lehetővé tette a hatékonyság, a konnektivitás és a gazdasági fejlődés javítását, ugyanakkor növelte a rendszerek összetettségét, és új üzemeltetési és biztonsági kockázatokat eredményezett. Ezért alapvető fontosságúnak tartja, hogy a szabályozási keretet úgy alakítsák ki, hogy az előre jelezze ezeket a kockázatokat, és megfelelő szintű védelmet és rezilienciát biztosítson.
Jogi szempontból a kezdeményezés elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások integritásáról és biztonságáról szóló 11/2022. sz. törvény (az általános távközlési törvény) 63. cikkén alapul. Emellett az 5G hálózatok biztonságára vonatkozó meglévő jogszabályokra, különösen a 7/2022. sz. királyi törvényerejű rendeletre, a hálózatok és információs rendszerek biztonságáról szóló 12/2018. sz. királyi törvényerejű rendeletre, valamint az 5G hálózatok és szolgáltatások nemzeti biztonsági keretének jóváhagyásáról szóló 443/2024. sz. királyi rendeletre támaszkodik. A fentiek ellenére – bár ezek a rendeletek jelentős előrelépést eredményeztek – szükség van egy olyan konkrét keretrendszer kidolgozására, amely átfogóan foglalkozik az összes elektronikus hírközlési hálózat és szolgáltatás, valamint bizonyos digitális infrastruktúrák biztonságával és rezilienciájával.
Végezetül a szöveg kifejti, hogy az új királyi rendelet célja az, hogy kiegészítse a kritikus fontosságú szervezetek kiberbiztonságára és rezilienciájára vonatkozó jövőbeli spanyol jogszabályokat. Következésképpen a NIS2-t és a CER-t átültető rendeletekből eredő kötelezettségek továbbra is teljes mértékben alkalmazandók lesznek a kiberbiztonsági eseményekre, valamint a digitális hálózatokat, szolgáltatásokat és infrastruktúrákat érintő olyan eseményekre, amelyeket ez a királyi rendelet nem szabályoz kifejezetten. A cél tehát a különböző szabályozási eszközök közötti összhang biztosítása, a szabályozási átfedések elkerülése, valamint egy olyan átfogó védelmi rendszer létrehozása, amely megerősíti a spanyol társadalom és a spanyol gazdaság működéséhez elengedhetetlen távközlési és digitális infrastruktúra biztonságát, folytonosságát és ellenálló képességét.
9a. Az intézkedés alkalmas arra, hogy megvalósítsa a kitűzött célt, nevezetesen az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások, valamint bizonyos digitális infrastruktúrák biztonságának, ellenálló képességének és folytonosságának megerősítését.
Az elmúlt években szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a távközlési hálózatok a társadalom működéséhez elengedhetetlen infrastruktúrák – miként azt a COVID-19 világjárvány, valamint a szélsőséges természeti eseményekből, áramkimaradásokból vagy a szolgáltatások rendelkezésre állását érintő biztonsági eseményekből eredő vészhelyzetek is bizonyítják. Ebben a forgatókönyvben helyénvaló egy külön szabályozási keret elfogadása, melynek célja az, hogy megerősítsék az elektronikus hírközlés folytonosságát esetlegesen veszélyeztető események megelőzésére, az azokra való reagálásra és az azokat követő helyreállításra való képességet.
A rendelet a 11/2022. sz. törvény (az általános távközlési törvény) 63. cikkében foglalt rendelkezéseket hajtja végre. Emellett kiegészíti és hozzáigazítja a szabályozási keretet a technológiai fejlődéshez, valamint a digitalizációval, a hálózati virtualizációval, a felhőalapú számítástechnikával, a mesterséges intelligenciával és a dolgok internetével kapcsolatos új kockázatokhoz, amelyek növekvő alkalmazása növeli a fizikai és digitális jellegű sebezhetőségeknek való kitettséget. E tekintetben a királyi rendelet a megfelelő eszköz az olyan ágazati kötelezettségek meghatározására, amelyek lehetővé teszik a távközlési ágazat műszaki és működési sajátosságainak átfogó megközelítését.
Az intézkedés megfelelősége különösen abban nyilvánul meg, hogy olyan megelőző és tervezési mechanizmusokat építettek be, amelyek célja a piaci szereplők válsághelyzetekre való felkészültségének javítása. Az „általános tervek” és a „konkrét tervek” hálózatonkénti vagy szolgáltatásonkénti kidolgozására vonatkozó kötelezettség, valamint a „nemzeti biztonsági és rezilienciaépítési terv” és a „nemzeti polgári vészhelyzeti terv” kidolgozása lehetővé teszi a kockázatok azonosítására, megelőzésére, az azokra való reagálásra és a helyreállításra vonatkozó konkrét eljárások kidolgozását.
Hasonlóképpen az eseményjelentési eljárások aktualizálása is megfelelő intézkedés az illetékes hatóságok felügyeleti és válságkezelési képességeinek javítására. A tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy az értesítések kritériumait, határidőit és tartalmát egyre összetettebb technológiai és működési körülményekhez kell igazítani.
Ezenkívül az intézkedés kiválóan alkalmas a különösen érzékeny szolgáltatások – például a 112-es számon keresztül történő vészhívások és a lakossági riasztási rendszerek – védelmének megerősítésére, mivel mind a szolgáltatókra, mind a segélyhívó központokra konkrét kötelezettségeket ró a szolgáltatásfolytonosság, a redundancia és az értesítés tekintetében. Ez hozzájárul ahhoz, hogy ezek a kritikus szolgáltatások még olyan helyzetekben is zavartalanul működjenek, amikor a kommunikációs infrastruktúra súlyosan akadályoztatva van.
A közigazgatási szervek, valamint a nemzeti és európai hatóságok közötti együttműködési mechanizmusok kialakítása, továbbá a különböző érdekelt feleket összefogó állandó koordinációs bizottság létrehozása megfelelő eszköz a biztonság és a reziliencia területén az információcsere, az intézményi koordináció és a bevált gyakorlatok átvételének előmozdítására.
Végül az intézkedés összhangban áll a NIS2- és a CER-irányelvekből fakadó európai szabályozási kerettel: biztosítja a jövőbeli nemzeti átültetési jogszabályokkal való megfelelő összehangolást, és megelőzi a gazdaság és a nemzetbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű ágazatban a szabályozási hiányosságok kialakulását.
9b. A királyi rendelet elfogadása választ ad arra a valós és bizonyított igényre, hogy meg kell erősíteni a társadalom, a gazdaság és a közszolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlenné vált infrastruktúrák megelőzési, védelmi és helyreállítási kapacitását.
A gazdasági és társadalmi tevékenységek egyre komolyabb digitalizálódása, az elektronikus hírközlési hálózatokra és szolgáltatásokra való egyre nagyobb mértékű támaszkodás, valamint olyan események, mint a La Palma-szigeti vulkánkitörés, az ország különböző részeit érintő hideg, alacsony nyomású légtömeg, vagy a közelmúltbeli áramkimaradás, mind rámutatott arra, hogy az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások számos különböző kockázatnak vannak kitéve, amelyek komolyan veszélyeztethetik a polgárok, a vállalkozások és a hatóságok számára nyújtott alapvető szolgáltatások biztosítását. Ezek az események rávilágítottak arra, hogy meg kell erősíteni a digitális infrastruktúra rezilienciáját, és javítani kell a vészhelyzetekre és válságokra való reagálási képességet.
Ez az intézkedés a 11/2022. sz. törvény (az általános távközlési törvény) 63. cikkének végrehajtásához és érvényre juttatásához szükséges, amely előírja az üzemeltetők számára, hogy megfelelően kezeljék a biztonsági kockázatokat, és biztosítsák hálózataik és szolgáltatásaik integritását. Elengedhetetlen egy olyan szabályozás kidolgozása, amely részletesebben meghatározza az üzemeltetők és az egyéb érintett felek számára a tervezés, a megelőzés, az események bejelentése, az intézményközi koordináció és a felügyelet terén fennálló kötelezettségeket.
Hasonlóképpen, a rendelet szükségességét a biztonsági események bejelentésére vonatkozó, jelenleg hatályos szabályozási keret részleges elavulása indokolja. A jelenlegi eljárások már nem képesek megfelelően reagálni a digitális hálózatokat, szolgáltatásokat és infrastruktúrákat manapság érintő események összetettségére. Az eseménytípusok, a kommunikációs eljárások és a bejelentési határidők aktualizálása azért szükséges, hogy az illetékes hatóságok elegendő és naprakész információval rendelkezzenek a válsághelyzetekre való gyors és hatékony reagálás összehangolásához.
Külön mechanizmusokat kell létrehozni a különösen kritikus szolgáltatások – például a 112-es számon keresztül történő segélyhívási célú kommunikáció és a lakossági riasztási rendszerek – folytonosságának biztosítására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy e szolgáltatások bármilyen megszakadása az élet védelmét, az emberek testi épségét és a vészhelyzetek kezelését közvetlenül befolyásolhatja. Ennek következtében a rendelet mind az üzemeltetőkre, mind a segélyhívó központokra vonatkozóan konkrét kötelezettségeket ír elő a tervezés, a redundancia és a működésfolytonosság terén.
Ezenkívül az intézkedés elengedhetetlen a nemzeti és európai együttműködési mechanizmusok fejlesztéséhez, és egy erre a célra létrehozott koordinációs bizottság felállításához, amelynek a feladata az információcsere, a tapasztalatmegosztás és a közös eljárások kidolgozása az olyan eseményekre való reagálás érdekében, amelyek természetüknél fogva több üzemeltetőt és infrastruktúrát is egyszerre érinthetnek.
Végül pedig biztosítani kell a spanyol jogrendszer összhangját a NIS2- és a CER-irányelvekből származó új európai szabályozási kerettel. Ezek az európai eszközök megerősítik a kritikus infrastruktúrák biztonságára, kockázatkezelésére és rezilienciájára vonatkozó kötelezettségeket, és előírják a tagállamok számára, hogy hatékony mechanizmusokat dolgozzanak ki az incidensek megelőzésére, felderítésére, az azokra való reagálásra és az azokat követő helyreállításra.
9c. A javasolt intézkedés nem jelent túlzott vagy aránytalan terhet a kitűzött célokhoz képest, mivel az általa bevezetett kötelezettségek megfelelnek annak az igénynek, hogy biztosítani kell a társadalom, a gazdaság és a közszolgáltatások működéséhez elengedhetetlen infrastruktúrák biztonságát, rezilienciáját és folytonosságát.
Az intézkedés arányossága elsősorban abból is kitűnik, hogy a meghatározott kötelezettségek közül sok máris része a távközlési szolgáltatók és a digitális infrastruktúra-üzemeltetők szokásos kockázatkezelési és üzletmenet-folytonossági gyakorlatának. A kockázatelemzések, a vészhelyzeti tervek, a helyreállítási eljárások és a felügyeleti mechanizmusok a kritikus infrastruktúra és az alapvető szolgáltatások irányításának alapvető elemei. A királyi rendelet nem írja elő teljesen új struktúrák létrehozását, hanem bizonyos kötelezettségeket rendszerez és egységesít annak érdekében, hogy az összes kötelezett szervezetet érintő közös minimumszabványokat nyújtson.
Ezenfelül a tervezett intézkedések arányban állnak azokkal a kockázatokkal, amelyeknek az enyhítésére irányulnak. Ezen kockázatokra tekintettel a biztonsági és helyreállítási tervek, a tartalékmechanizmusok, valamint a korai értesítési eljárások meglétére vonatkozó követelmény észszerű és szükséges intézkedés a károk minimalizálása és a szolgáltatások helyreállításának felgyorsítása érdekében.
A rendelet olyan mechanizmusokat is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a kötelezettségeket az egyes szabályozott szervezetek körülményeihez igazítsák. A konkrét terveket az egyes hálózatok, szolgáltatások vagy infrastruktúrák jellemzőinek figyelembevételével kell kidolgozni, lehetővé téve a szolgáltatók számára, hogy saját kockázataiknak megfelelően meghatározzák a legmegfelelőbb műszaki és szervezési intézkedéseket. Ez a rugalmasság elkerüli az olyan egységes vagy merev megoldások előírását, amelyek szükségtelen költségekkel járhatnak, és a hatékony kockázatkezelésen alapuló megközelítést részesíti előnyben.
Az incidensek bejelentését illetően ezeket a kötelezettségeket az indokolja, hogy naprakész és megbízható információkra van szükség az olyan incidensekre való reagálás koordinálásához, amelyek nagy számú felhasználót, üzemeltetőt vagy területet érinthetnek. Ezenfelül a szükséges információk olyan adatok, amelyeket a szolgáltatóknak már most is kötelességük összegyűjteni és belsőleg kezelni az incidensek megoldása és szolgáltatásaik folytonosságának biztosítása érdekében; ezért ezek nem jelentenek aránytalan adminisztratív terhet ahhoz képest, hogy milyen előnyöket nyújtanak a koordináció és a reagálóképesség tekintetében.
A szabályozási hatásvizsgálati jelentés azt is megállapítja, hogy a rendeletből eredő gazdasági hatás kezelhető és arányos a rendelet által védett közérdekkel. Bár a szabályozott szervezetekre háruló becsült pénzügyi költség 45 millió és 90 millió euró között mozog, ez a költség elsősorban az infrastruktúra rezilienciájának megerősítését és az alapvető szolgáltatások folytonosságának biztosítását célzó beruházásokhoz kapcsolódik. Ezenkívül az új adminisztratív terheket körülbelül 19 276 EUR-ban számszerűsítették, ami az érintett gazdasági szereplők tevékenységének volumenéhez és gazdasági méretéhez képest alacsony szám. Ezenkívül a rendelet nem ró költségvetési terhet a hatóságokra, és nem gyakorol jelentős hatást a versenyre sem.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az intézkedés nem ró túlzott terheket az érintett felekre, hanem olyan kötelezettségeket ír elő, amelyek arányosak, észszerűek és szükségesek az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások magas szintű biztonságának és ellenálló képességének biztosításához.
10. Hivatkozások az alapszövegekre:
11. Nem
12.
13. Igen
Az ország stratégiai érdekei
Az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások elengedhetetlen infrastruktúrát jelentenek a nemzetbiztonság, a közszolgáltatások, a sürgősségi szolgálatok, a gazdasági tevékenység és a területi kohézió szempontjából.
14. Nem
15. Igen
16.
TBT-vonatkozás: Nem
SPS-vonatkozás: Nem
**********
Európai Bizottság
Kapcsolat: (EU) 2015/1535 irányelv
E-mail: grow-dir2015-1535-central@ec.europa.eu
