Üzenet 001
A Bizottság közleménye - TRIS/(2023) 3739
(EU) 2015/1535 irányelv
Bejelentés: 2023/0761/ES
A tagállam által benyújtott szövegtervezetről szóló értesítés
Notification – Notification – Notifzierung – Нотификация – Oznámení – Notifikation – Γνωστοποίηση – Notificación – Teavitamine – Ilmoitus – Obavijest – Bejelentés – Notifica – Pranešimas – Paziņojums – Notifika – Kennisgeving – Zawiadomienie – Notificação – Notificare – Oznámenie – Obvestilo – Anmälan – Fógra a thabhairt
Does not open the delays - N'ouvre pas de délai - Kein Fristbeginn - Не се предвижда период на прекъсване - Nezahajuje prodlení - Fristerne indledes ikke - Καμμία έναρξη προθεσμίας - No abre el plazo - Viivituste perioodi ei avata - Määräaika ei ala tästä - Ne otvara razdoblje kašnjenja - Nem nyitja meg a késéseket - Non fa decorrere la mora - Atidėjimai nepradedami - Atlikšanas laikposms nesākas - Ma jiftaħx il-perijodi ta’ dewmien - Geen termijnbegin - Nie otwiera opóźnień - Não inicia o prazo - Nu deschide perioadele de stagnare - Nezačína oneskorenia - Ne uvaja zamud - Inleder ingen frist - Ní osclaíonn sé na moilleanna
MSG: 20233739.HU
1. MSG 001 IND 2023 0761 ES HU 29-12-2023 ES NOTIF
2. Spain
3A. Subdirección de Asuntos Industriales, Energéticos, de Transportes, Comunicaciones y de Medioambiente
D.G. de Mercado Interior y otras Políticas Comunitarias
Ministerio de Asuntos Exteriores, UE y Cooperación
3B. Secretaría de Estado de Telecomunicaciones e Infraestructuras Digitales.
Secretaría General de Telecomunicaciones y Ordenación de los Servicios de Comunicación Audiovisual.
Subdirección General de Ordenación de las Telecomunicaciones.
Ministerio de Transformación Digital
4. 2023/0761/ES - V00T - Távközlés
5. AZ 5G HÁLÓZATOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NEMZETI BIZTONSÁGI RENDSZERÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL SZÓLÓ KIRÁLYI RENDELET
6. 5G elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások
Távközlő berendezések.
7.
8. A rendelet egy magyarázó részből, az ENS5G (5G nemzeti biztonsági rendszer) jóváhagyásáról szóló egyetlen cikkből, két kiegészítő rendelkezésből és 4 záró rendelkezésből áll.
A jóváhagyandó ENS5G 33 cikkből áll, amelyek nyolc fejezetre és három mellékletre oszlanak.
Az indokolás ismerteti a rendelet és a királyi törvényerejű rendelet kidolgozás alatt álló cikkei elfogadásának okait.
Az egyetlen cikk jóváhagyja az 5G hálózatok és szolgáltatások nemzeti biztonsági rendszerét.
Az első kiegészítő rendelkezés kimondja, hogy a kormány királyi rendelettel, a Digitális Átalakítási Minisztérium javaslatára, a Nemzetbiztonsági Tanács jelentését követően felülvizsgálja az 5G hálózatok és szolgáltatások nemzeti biztonsági rendszerét, ha a körülmények ezt szükségessé teszik, de minden esetben négyévente.
A második kiegészítő rendelkezés kimondja, hogy a 2022. március 29-i 7/2022. sz. királyi törvényerejű rendelet és az ENS5G az ötödik generációt követő elektronikus hírközlési generációkra vonatkozik, míg ezekre nincs külön szabályozás.
A hatáskör címére vonatkozó első záró rendelkezés kimondja, hogy a királyi rendeletet és az általa jóváhagyott rendszert a spanyol alkotmány 149. cikke (1) bekezdésének 21. pontja és 149. cikke (1) bekezdésének 29. pontja alapján bocsátják ki, amelyek az államot kizárólagos hatáskörrel ruházzák fel az általános távközlési rendszer és a közbiztonság területén.
A második záró rendelkezés kiegészítő hatályúnak nyilvánítja az általános távközlésről szóló, 2022. június 28-i 11/2022. sz. törvényt és annak végrehajtási rendeleteit, és kimondja, hogy a hálózatok és információs rendszerek biztonságáról szóló, 2018. szeptember 7-i 12/2018. sz. királyi törvényerejű rendelet, valamint a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2011. április 28-i 8/2011. sz. törvény, valamint azok végrehajtási rendeletei kiegészítő hatállyal bírnak.
A szabályozásfejlesztésre vonatkozó harmadik záró rendelkezés lehetővé teszi a Digitális Átalakítási Minisztérium vezetője számára, hogy kidolgozza e királyi rendelet rendelkezéseit és az általa jóváhagyott rendszert, és rendelet útján módosítsa a mellékletek tartalmát a technológiai fejlődésnek megfelelően, a távközlési berendezésekre és a kapcsolódó termékekre vonatkozó új műszaki szabványok és tanúsítási rendszerek jóváhagyása, valamint az 5G hálózatok és szolgáltatások, valamint az elektronikus hírközlés jövőbeli generációi különböző konfigurációinak és műszaki paramétereinek fejlesztése alapján.
A negyedik záró rendelkezés előírja, hogy a rendelet a Hivatalos Állami Közlönyben való kihirdetését követő napon lép hatályba.
A jóváhagyott ENS5G tartalmát illetően:
Az 1. cikk kimondja, hogy a rendeletet a 2022. március 29-i 7/2022. sz. királyi törvényerejű rendelet végrehajtása, különösen annak IV. fejezetének alkalmazása céljából adják ki.
A 2. cikk a rendelet célkitűzéseire utal, amelyeket már elemeztek.
A 3. cikk kimondja, hogy a 2022. március 29-i 7/2022. sz. királyi törvényerejű rendeletben, az általános távközlésről szóló, 2022. június 28-i 11/2022. sz. törvényben és az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben meghatározott fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.
A 4. cikk előírja, hogy a rendeletet azokra az 5G üzemeltetőkre, 5G szolgáltatókra és 5G vállalati felhasználókra kell alkalmazni, akiknek joguk van a közcélú rádiós tartományt 5G magánhálózat telepítésére, kiépítésére vagy üzemeltetésére, illetve 5G szolgáltatások nyújtására szakmai célokra vagy önellátásra használni.
Az 5. cikk meghatározza az 5G elektronikus hírközlő hálózatot alkotó minimális elemeket, infrastruktúrát és erőforrásokat, részletes leírásuk az I. mellékletre hivatkozik. Meghatározza továbbá az 5G hálózat kritikus elemeit, amelyeknek főszabályként az ország területén kell elhelyezkedniük (beleértve az esetleges kivételeket is).
A 6. cikk a biztonságnak a jóváhagyott vagy jóváhagyható nemzetközi közösségi és nemzeti jogszabályokkal összhangban történő átfogó kezelésére vonatkozik, amely előírja a kötelezett felek számára, hogy holisztikus módszerrel elemezzék az őket mint gazdasági szereplőket érintő sebezhetőségeket, fenyegetéseket és kockázatokat, illetve a különböző összetevőket, valamint e kockázatok megfelelő és átfogó kezelését olyan technikák és intézkedések alkalmazásával, amelyek alkalmasak a mérséklésük vagy felszámolásuk elérésére, valamint az 5G hálózatok és szolgáltatások biztonságos használatára és üzemeltetésére vonatkozó végső célkitűzés elérésére.
A 7. cikk hangsúlyozza, hogy a kockázatelemzés és -kezelés a biztonsági folyamat alapvető részét képezi, és folyamatos, folyamatosan frissített tevékenységnek kell lennie.
A 8. cikk a folyamatos nyomon követésre és az időszakos újraértékelésre vonatkozik.
A 9. cikk kimondja, hogy a nemzeti szintű kockázatelemzést a II. melléklet határozza meg, és azt olyan különböző elemek figyelembevételével végezték el, mint a kötelezett felektől gyűjtött információk, az 5G hálózatok és szolgáltatások ellátási láncához kapcsolódó sebezhetőségek vizsgálata, a beszállítók függőségi fokának értékelése, az ellátásnak a beszállítókat érintő gazdasági, vállalati vagy kereskedelmi körülmények miatti megszakadásának kockázata vagy az alkalmazott biztonsági intézkedések hatékonyságának értékelése.
A nemzeti szintű kockázatkezelésről szóló 10. cikk kimondja, hogy a kötelezett felek számára a kockázatcsökkentési technikák és intézkedések kidolgozására és végrehajtására vonatkozó kritériumokat, követelményeket, feltételeket és határidőket a III. melléklet határozza meg.
A 11. cikk a 2022. március 29-i 7/2022. sz. királyi törvényerejű rendelet 14. cikkének rendelkezéseit dolgozza ki a Miniszterek Tanácsa által a beszállítók magas kockázatúként való besorolására vonatkozó eljárás és szempontok, valamint az e beszállítók által nyújtott berendezések, termékek és szolgáltatások esetleges cseréjének elrendelésekor figyelembe veendő elemek tekintetében. Hasonlóképpen, a fent említett királyi törvényerejű rendelet rendelkezéseivel összhangban megállapítást nyert, hogy azok a nagy kockázatú szolgáltatók, amelyek távközlési berendezéseit, hardverét, szoftverét vagy kiegészítő szolgáltatásait egyedül és kizárólag 5G magánhálózatokban vagy 5G szolgáltatások nyújtására használják önellátás keretében, közepes kockázatú szolgáltatóknak minősülnek.
A magas kockázatúnak minősített beszállítók berendezéseinek telepítését tiltó helyszínek meghatározásáról szóló 12. cikk kimondja, hogy a Nemzeti Biztonsági Tanács a Digitális Átalakítási Minisztérium jelentését követően meghatározhatja azokat a helyszíneket, területeket és központokat, ahol a magas kockázatúnak minősített beszállítók berendezéseit nem lehet telepíteni. Az ilyen helyszínek, területek és központok lefedettségét biztosító rádióállomások telepítéséhez, módosításához vagy átalakításához az 5G üzemeltetőknek engedélyt kell kérniük a Digitális Átalakítási Minisztériumtól.
A 13. cikk arra kötelezi az 5G üzemeltetőket, hogy dolgozzanak ki az ellátási lánc diverzifikációjára vonatkozó stratégiát, és a hozzáférési hálózatban legalább két különböző beszállítótól származó átviteli berendezéssel rendelkezzenek. A rendelet olyan kritériumokat is meghatároz, amelyeket a Miniszterek Tanácsának figyelembe kell vennie annak eldöntése érdekében, hogy lehetséges-e egyetlen beszállító fenntartása, ha a beszállítók száma az egyesülések következtében csökken. Megállapítja továbbá azokat a feltételezéseket és eljárásokat, amelyek révén a Digitális Átalakítási Minisztérium módosíthatja az 5G üzemeltető ellátási láncának diverzifikációs stratégiáját.
A 14. cikk az 5G üzemeltetők által az I. mellékletben a hálózat valamennyi elemével, infrastruktúrájával és erőforrásával kapcsolatban elvégzendő kockázatelemzésre összpontosít, felsorolja a figyelembe veendő tényezőket, és arra kötelezi az üzemeltetőket, hogy gyűjtsék be beszállítóiktól az általuk szállított termékekben és szolgáltatásokban alkalmazott biztonsági gyakorlatokat és intézkedéseket, valamint a kockázatok rangsorolását és hierarchiáját bizonyos, szintén felsorolt paraméterek alapján. 2024. október 1-jéig, majd ezt követően kétévente az 5G üzemeltetőknek kockázatelemzést kell benyújtaniuk.
Az 5G szolgáltatók által végzett kockázatelemzésről szóló 15. cikk előírja az 5G hálózatok működésében vagy üzemeltetésében vagy az 5G szolgáltatások nyújtásában részt vevő távközlési berendezések, hardverek és szoftverek, valamint kiegészítő szolgáltatások kockázatainak elemzését, valamint kérésre az említett elemzésnek a minisztérium részére történő rendelkezésre bocsátását. A magas kockázatúnak vagy közepes kockázatúnak minősített beszállítók esetében az elemzést az osztályozást követő 6 hónapon belül, majd azt követően kétévente kell benyújtani.
Az 5G vállalati felhasználók által végzett kockázatelemzésről szóló 16. cikk előírja, hogy ezt a kockázatelemzést a Digitális Átalakítási Minisztérium rendelkezésére kell bocsátani, amennyiben az ilyen felhasználók erre kötelezettek.
A 17. cikk lehetővé teszi a Digitális Átalakítási Minisztérium számára, hogy a kötelezett felektől összegyűjtse a kockázatelemzéshez szükséges információkat, és az ilyen információk szolgáltatásának 15 munkanapon belüli elmulasztását súlyos jogsértésnek minősíti. Az információ bizalmasnak minősül, és nem használható fel más célra, mint a 2022. március 29-i 7/2022. sz. királyi törvényerejű rendeletben, az ENS5G-ben és a két rendelkezés végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott célok és kötelezettségek teljesítésére.
A 18. cikk kimondja valamennyi kötelezett fél általános kötelezettségét a biztonsági kockázatok kezelésére.
A 19. cikk az 5G üzemeltetők által végzett biztonságirányításra összpontosít, felsorolja az összes üzemeltetőre vonatkozó kötelezettségeket (például vészhelyzeti tervek és intézkedések elfogadása, az európai szabványoknak vagy műszaki előírásoknak és tanúsítási rendszereknek való megfelelés, a saját költségükön végzett biztonsági ellenőrzés, vagy a beszállítók számára a biztonsági szabványoknak való megfelelés előírása), valamint további kötelezettségeket azon üzemeltetők számára, amelyek az 5G nyilvános hálózat kritikus elemeit birtokolják vagy üzemeltetik (például a kritikus hálózati elemekben vagy bizonyos helyeken, területeken és központokban a nagy kockázatú beszállítóktól származó berendezések használatának tilalma). Az 5G üzemeltetőinek 2024. október 1-jéig, majd azt követően kétévente be kell nyújtaniuk a Digitális Átalakítási Minisztériumnak a kockázatok kezelésére és csökkentésére tervezett és végrehajtott műszaki és szervezeti intézkedések leírását. Ezen túlmenően azon 5G üzemeltetőknek, amelyek egy 5G nyilvános hálózat kritikus elemeit birtokolják vagy üzemeltetik, 2024. október 1-jéig, majd ezt követően minden alkalommal, amikor ez módosításra kerül, be kell nyújtaniuk a Digitális Átalakítási Minisztériumnak egy beszállítói lánc diverzifikációs stratégiát. A stratégia végrehajtásának állapotára vonatkozó információkat minden év október 1-jéig be kell nyújtani.
Az 5G beszállítók által végzett biztonságirányításról szóló 20. cikk felsorolja a kötelezettségeket, beleértve a berendezéseik, termékeik és szolgáltatásaik biztonsági ellenőrzésének elvégzését, a harmadik felek által a berendezéseik, termékeik és szolgáltatásaik tervezésébe, üzemeltetésébe és működésébe történő esetleges beavatkozásokra vonatkozó információkat, valamint az 5G üzemeltetőkkel és az 5G vállalati felhasználókkal való együttműködést információk szolgáltatása, valamint a szabványoknak és tanúsítványoknak való megfelelés igazolása révén. Az 5G beszállítóknak jelentést kell készíteniük a kockázatok kezelésére és csökkentésére tervezett és végrehajtott technikai és szervezeti intézkedésekről, és kérésre be kell nyújtaniuk ezt a jelentést a minisztériumnak. A magas kockázatúnak vagy közepes kockázatúnak minősített beszállítók esetében a jelentést az osztályozást követő 6 hónapon belül, majd azt követően kétévente kell benyújtani.
Az 5G vállalati felhasználók által végzett biztonságirányításról szóló 21. cikk kimondja, hogy ezek nem használhatók a kritikus hálózati elemekben olyan távközlési berendezésekben, átviteli rendszerekben, kapcsoló- vagy útválasztó berendezésekben és egyéb erőforrásokban, amelyek lehetővé teszik jelek, hardverek, szoftverek vagy kiegészítő szolgáltatások szállítását a közepes kockázatúnak minősített beszállítóktól. Ezen túlmenően a felhasználóknak kérésre be kell nyújtaniuk a Digitális Átalakítási Minisztérium részére a kockázatok kezelésére és csökkentésére tervezett és végrehajtott technikai és szervezési intézkedések leírását.
A közigazgatási szervek által végzett biztonságirányításról szóló 22. cikk kimondja, hogy nemzetbiztonsági okokból az állami vagy magán 5G hálózatok telepítése, kiépítése és üzemeltetése, illetve az 5G szolgáltatások nyújtása tekintetében – függetlenül attól, hogy nyilvánosan hozzáférhetőek-e vagy önellátásra szolgálnak – a közigazgatási szervek nem használhatnak nagy kockázatú vagy közepes kockázatú beszállítók által nyújtott berendezéseket, termékeket és szolgáltatásokat.
A 23. cikk kimondja, hogy az előző cikkekben megállapított kötelezettségeknek megfelelően a kötelezett feleknek figyelembe kell venniük és alkalmazniuk kell a 2022. március 29-i 7/2022. sz. királyi törvényerejű rendeletben, az ENS5G-ben és a két rendelkezés végrehajtása során kibocsátott jogi aktusokban megállapított kötelezettségeket.
A 24. cikk lehetővé teszi a Digitális Átalakítási Minisztérium számára, hogy a kötelezett felektől összegyűjtse a kockázatkezeléshez szükséges információkat, és az ilyen információk szolgáltatásának 15 munkanapon belüli elmulasztását súlyos jogsértésnek minősíti. Az információ bizalmasnak minősül, és nem használható fel más célra, mint a 2022. március 29-i 7/2022. sz. királyi törvényerejű rendeletben, az ENS5G-ben és a két rendelkezés végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott célok és kötelezettségek teljesítésére.
A 25. cikk kimondja, hogy minden kötelezett félnek, valamint a közigazgatásnak, a gyártóknak, importőröknek, forgalmazóknak és azoknak, akik az 5G hálózathoz való csatlakozáshoz és az 5G szolgáltatások nyújtásához szükséges végberendezéseket és eszközöket forgalomba hozzák és értékesítik, együtt kell működniük és be kell nyújtaniuk az ENS5G módosításához és végrehajtásához szükséges információkat.
A 26. cikk kimondja, hogy a Digitális Átalakítási Minisztérium vezetőjének rendelete értelmében egy adott berendezés, rendszer, program vagy szolgáltatás használata a kiberbiztonságról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti előzetes tanúsításhoz, vagy az 5G berendezések és termékek tanúsítására vonatkozó, európai vagy nemzetközi szinten jóváhagyható tanúsítási rendszerekhez és műszaki szabványokhoz köthető.
A 27. cikk kimondja, hogy a rendeletet a külföldi befektetések és a versenyjog sérelme nélkül kell alkalmazni.
A végberendezésekről szóló 28. cikk előírja, hogy az 5G hálózathoz csatlakozó és 5G szolgáltatások nyújtására alkalmas végberendezések és eszközök gyártása, behozatala, forgalmazása, forgalomba hozatala és értékesítése a digitális termékekre vonatkozó biztonsági követelményeknek és a kiberbiztonsághoz kapcsolódó alkalmazandó alapvető követelményeknek való megfeleléstől függ, amelyeket az európai jogszabályokkal összhangban fogadtak el, különösen a személyes adatok védelmére, a magánélet védelmére és a csalás elleni védelemre vonatkozóan.
A 29. cikk a Digitális Átalakítási Minisztérium által kidolgozandó nemzetközi együttműködésre vonatkozik, különösen az Európai Unió szintjén.
A 30. cikk utal a Digitális Átalakítási Minisztériumnak az ENS5G végrehajtására vonatkozó hatáskörére. A minisztériumnak egyeztetnie kell a kiberbiztonságért és a kritikus infrastruktúrákért felelős egyéb szervekkel az ENS5G következetes végrehajtásának biztosítása érdekében.
A 31. cikk lebontja az ENS5G végrehajtására vonatkozó hatásköröket, amelyek megfelelnek a Digitális Átalakítási Minisztériumnak, beleértve például az ENS5G tartalmának kidolgozását, specifikációját és részleteit, az előírt kötelezettségek betartásának ellenőrzésére és nyomon követésére irányuló ellenőrzések elvégzését, valamint az állami támogatás nyújtását.
A 32. cikk az ellenőrzési funkció valamennyi hatáskörét a Digitális Átalakítási Minisztériumra ruházza.
A szankciórendszerről szóló 33. cikk a 2022. március 29-i 7/2022. sz. királyi törvényerejű rendelet 30. és 31. cikkének rendelkezéseire hivatkozik.
Az I. melléklet leírja az 5G hálózatot alkotó elemeket, infrastruktúrát és erőforrásokat.
A II. melléklet tartalmazza a nemzeti szintű kockázatelemzést.
A III. melléklet meghatározza a nemzeti szintű kockázatkezelést.
9. Az ötödik generációs vagy az 5G mobilkommunikáció az elektronikus kommunikáció új paradigmája, amely nagy átalakító potenciállal rendelkezik a társadalom és a gazdaság javára, mivel lehetővé teszi olyan új funkciók – mint például a hálózati számítástechnika – beépítését, amelyeknek nagy hatása lesz, és lehetővé teszi a virtuális hálózatok létrehozását, alacsony késleltetést kínálva és magas hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat nyújtva olyan területeken, mint az orvostudomány, a közlekedés és az energia.
Ezért mind az Európai Unió, mind Spanyolország előmozdítja az 5G hálózatok gyors kiépítését és olyan projektek megvalósítását, amelyek 5G szolgáltatások nyújtása révén bizonyítják hasznosságukat a különböző ágazatok számára.
Az 5G hálózatok és szolgáltatások komparatív biztonsági előnyökkel rendelkeznek az előző generációkhoz képest. Ugyanakkor sajátos kockázatokat is jelentenek, amelyek például a bonyolultabb, nyitottabb és tagoltabb hálózati felépítésükből, valamint abból adódnak, hogy hatalmas mennyiségű információt tudnak szállítani, és lehetővé teszik több ember és dolog egyidejű interakcióját. A más hálózatokkal való összekapcsolásuk és számos fenyegetés határokon átnyúló jellege hatással van biztonságukra, és e hálózatoknak az alapvető gazdasági és társadalmi funkciókra való előrelátható széles körű használata növelni fogja az általuk elszenvedett biztonsági események potenciális hatását.
Az 5G mobilhírközlés ezen új különleges biztonsági kockázataival szabályozási értelemben foglalkoztak az ötödik generációs elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások biztonságának garantálására vonatkozó követelményekről szóló, 2022. március 29-i 7/2022. sz. királyi törvényerejű rendelet révén, amely teljes mértékben magában foglalja az 5G hálózatok kiberbiztonságáról szóló, 2019. március 26-i (EU) 2019/534 európai bizottsági ajánlást, valamint az 5G hálózatok biztonságos uniós kiépítéséről, az uniós eszköztár végrehajtásáról szóló, 2020. január 29-i európai bizottsági közlemény (COM/2020/50 final) ajánlásait, amelyeket a tagállamok rendelkezésére bocsátottak ezen eszköztár használatára vonatkozóan.
A fent említett, 2022. március 29-i 7/2022. sz. királyi törvényerejű rendelet rendelkezik az 5G hálózatok és szolgáltatások nemzeti biztonsági rendszere (ENS5G) révén történő szabályozási fejlesztéséről.
A fent említett királyi törvényerejű rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban az ENS5G átfogóan kezeli az 5G hálózatok és szolgáltatások biztonságát, figyelembe véve az 5G értéklánc minden egyes szereplőjének hozzáféréséhez való hozzájárulásokat, valamint az Európai Unió, a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) és más nemzetközi szervezetek szabályozásait, ajánlásait és műszaki szabványait annak érdekében, hogy biztosítsa az 5G hálózatok és szolgáltatások biztonságos használatának és üzemeltetésének végső célját Spanyolországban.
A királyi törvényerejű rendelet 20. cikke a maga részéről úgy rendelkezik, hogy az 5G hálózat és a szolgáltatások folyamatos és biztonságos működésének biztosítása érdekében az ENS5G nemzeti szinten kockázatelemzést végez az 5G hálózatok és szolgáltatások biztonságáról, valamint azonosítja, meghatározza és kidolgozza az elemzett kockázatok enyhítését és kezelését célzó intézkedéseket.
Végül, a királyi törvényerejű rendelet 21. cikkével összhangban az ENS5G-t a kormány királyi rendelettel hagyja jóvá a Digitális Átalakítási Minisztérium javaslatára, a Nemzetbiztonsági Tanács jelentését követően.
Ez a rendelet jóváhagyja az ENS5G-t, kidolgozva az ötödik generációs elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások biztonságának garantálására vonatkozó követelményekről szóló, 2022. március 29-i 7/2022. sz. királyi törvényerejű rendelet rendelkezéseit.
10. Hivatkozások az alapszövegekre:
11. Nem
12.
13. Nem
14. Nem
15. Igen
16.
TBT-vonatkozás: Nem
SPS-vonatkozás: Nem
**********
Európai Bizottság
Kapcsolat: (EU) 2015/1535 irányelv
E-mail: grow-dir2015-1535-central@ec.europa.eu
