Üzenet 001
A Bizottság közleménye - TRIS/(2024) 0139
(EU) 2015/1535 irányelv
Bejelentés: 2024/0025/HU
A tagállam által benyújtott szövegtervezetről szóló értesítés
Notification – Notification – Notifzierung – Нотификация – Oznámení – Notifikation – Γνωστοποίηση – Notificación – Teavitamine – Ilmoitus – Obavijest – Bejelentés – Notifica – Pranešimas – Paziņojums – Notifika – Kennisgeving – Zawiadomienie – Notificação – Notificare – Oznámenie – Obvestilo – Anmälan – Fógra a thabhairt
Does not open the delays - N'ouvre pas de délai - Kein Fristbeginn - Не се предвижда период на прекъсване - Nezahajuje prodlení - Fristerne indledes ikke - Καμμία έναρξη προθεσμίας - No abre el plazo - Viivituste perioodi ei avata - Määräaika ei ala tästä - Ne otvara razdoblje kašnjenja - Nem nyitja meg a késéseket - Non fa decorrere la mora - Atidėjimai nepradedami - Atlikšanas laikposms nesākas - Ma jiftaħx il-perijodi ta’ dewmien - Geen termijnbegin - Nie otwiera opóźnień - Não inicia o prazo - Nu deschide perioadele de stagnare - Nezačína oneskorenia - Ne uvaja zamud - Inleder ingen frist - Ní osclaíonn sé na moilleanna
MSG: 20240139.HU
1. MSG 001 IND 2024 0025 HU HU 18-01-2024 HU NOTIF
2. Hungary
3A. Európai Uniós Ügyek Minisztériuma
EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztály - Műszaki Notifikációs Központ
H-1054 Budapest, Báthory u. 10.
E-mail: technicalnotification@eum.gov.hu
3B. Miniszterelnöki Kabinetiroda
Közigazgatási Államtitkári Titkárság
Budapest
Színház u. 1.
H-1014
HUNGARY
E-mail: kat@mk.gov.hu
4. 2024/0025/HU - SERV10 - Elektronikus aláírás és dokumentumok
5. Törvénytervezet a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény módosításáról
6. Az állam által a lakosság számára ingyenesen biztosított elektronikus azonosítás ("eAzonosítás), valamint elektronikus aláírás ("eAláírás) használatának előírása a széles ügyfélkörrel rendelkező elektronikus hírközlési szolgáltatóknál is.
7.
8. Magyarország elkötelezett a digitalizáció mellett, amelynek keretében 2022. év végén elfogadta a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programot, majd 2023. év decemberében a Program megvalósítását célzó törvényt, amely főszabály szerint 2024. július 1-jén lép hatályba. Az új törvény – az Európai Unió az európai digitális személyazonosság szabályozási keretével összhangban – egyik koncepcionális eleme, hogy az állam által a polgároknak biztosított szolgáltatások a széles körűen hozzáférhetők és használhatók legyenek, amely megköveteli a magánszolgáltatók általi elfogadásukat is.
E körben az eIDAS 2.0 rendelet preambuluma kifejezetten a következő szektorokat nevesíti: „A közlekedés, az energia, a banki és pénzügyi szolgáltatások, a társadalombiztosítás, az egészségügy, az ivóvíz, a postai szolgáltatások, a digitális infrastruktúra, az oktatás vagy a távközlés területén szolgáltatásokat nyújtó, magánszférabeli igénybe vevő feleknek el kell fogadniuk az európai digitális személyiadat-tárcák használatát olyan szolgáltatások nyújtásakor, amelyek esetében nemzeti vagy uniós jog vagy szerződéses kötelezettség megköveteli az erős felhasználóhitelesítést az online azonosításhoz”.
Az új nemzeti digitalizációs tárgyú törvény egyrészt megtartotta a korábbi digitalizációs törvény – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény – gyakorlatban bevált és jól működő digitális szolgáltatásait, ezen felül pedig már figyelembe veszi az eIDAS 2.0 szabályozását, illetve további új digitális szolgáltatásokat vezet be, elsősorban a hordozható eszközökön (pl. mobiltelefon, tablet) történő ügyintézést előtérbe helyezve.
A törvény legfontosabb jogalkotói célja, hogy az állampolgárok a mindennapi élet legfontosabb szereplői előtt a lehető legkényelmesebb, legegyszerűbben és persze biztonságosan intézhessék el ügyekeit. Ebből következően a törvény célja az is, hogy az állampolgár a digitális ügyintézés nyújtotta lehetőségeket – amelyeket számára az állam ingyenesen biztosít – ne csak a közigazgatási és állami közszolgáltatások ügyintézése során használhassa, hanem valamennyi olyan, nem állami szolgáltató előtt is, amely széles ügyfélkörrel rendelkezik, és az állampolgárok gyakran kapcsolatba kerülnek. Ide tartozik különösen a hulladékgazdálkodási közszolgáltató, lakossági energetikai szolgáltatásokat nyújtó gazdálkodó szervezetek, a lakossági víziközmű-szolgáltató, bank, biztosító.
A fent jelzett cél érdekében az állam által a digitális állampolgárság keretében a polgárok rendelkezésére bocsátott, a digitális térben való megjelenéséhez szükséges egyedi és tartós azonosító és az ennek segítségével történő azonosítás ("eAzonosítás"), továbbá elektronikus aláírási lehetőség ("eAláírás") – amely eredendően az állam és az állampolgár relációjában, a hivatali ügyintézést segítő szolgáltatásként funkcionál – használata 2025. június 1-jével az állami felhasználási kereteken túlmutatva, a gazdasági élet fent nevesített, kiemelt szereplői körében is használhatóvá válik.
A jelen műszaki notifikáció tárgya a kihirdetett törvény módosítása, amely azt a célt szolgálja, hogy az említett szolgáltatói kör kibővüljön az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal, tekintettel arra, hogy ezek a jogalanyok is a lakosság széles köre számára nyújtanak a mindennapi életben rendszerint előforduló szolgáltatásokat. Ennek megfelelően a kihirdetett 2023. évi CIII. törvény módosítása már e szolgáltatók tekintetében is megteremtené a digitális állampolgárság keretében biztosított eAzonosítás és eAláírás állampolgárok általi használhatóságának lehetőségét.
Hangsúlyozandó, hogy ez az igény nem csak az állam, hanem az érintett piaci szolgáltatók részéről is megfogalmazódott, hiszen az előttük zajló ügyintézés is valamennyi esetben ügyfélazonosítással jár, ezen felül pedig meghatározott időközönként célzott adategyeztetési procedúra is terheli őket, amely jelentősen egyszerűsödhetne, ha az azonosítás hiteles állami nyilvántartási adatokkal történne meg.
A kiterjesztendő eAzonosítás és eAláírás nem érinti a már működő és a jövőben fejlesztendő banki, biztosítói és egyéb saját fejlesztésű azonosítási és aláírási rendszereket, mivel a törvény kimondja, hogy a szolgáltatók ezeket továbbra is használhatják; az állami szolgáltatásokat a saját, ugyanilyen funkciót betöltő szolgáltatásaik mellett kell felajánlaniuk az állampolgárok számára.
A bejelentés tárgyát képező törvénymódosítás célja, hogy a széles ügyfélkörrel rendelkező, az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti egyéni előfizetői szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatók is bekerüljenek a szabályozás hatálya alá, vagyis hogy az állampolgárok a telekommunikációs cégek előtti ügyintézésnél is – hasonlóan például egy lakossági pénzügyi szolgáltatóhoz vagy energetikai szolgáltatóhoz – használhassák az eAzonosítás-, valamint eAláírás szolgáltatásokat (természetesen a telekommunikációs vállalatok saját digitális szolgáltatásaik mellett, vagy ha ilyeneket nem kívánnak fejleszteni, akkor a saját szolgáltatások helyett).
9. Az új nemzeti digitalizációs törvény megalkotása mögött az egyik legfontosabb felismerés az volt, hogy az lakossági oldalt tekintve a mindennapi élet menetében az ügyintézés mindinkább a digitális térbe helyeződik át, és ennek várható következménye, hogy – ahol az ügy jellege ezt megengedi – a személyes ügyintézés jelentősen háttérbe szorul. Ez a folyamat egyrészt rendkívül gyorsan zajlik, másrészt pedig az a sajátossága, hogy ugyanúgy megkívánja mind az államtól, mind pedig a piaci szereplőktől, hogy biztonságos digitális szolgáltatásokat biztosítsanak az ügyfeleik számára.
A kihirdetett törvény a jelzett tendenciának megfelelően, már nem csak az állami szervezetek, hanem meghatározott piaci szereplők esetében is értelmezhetővé teszi az állam által biztosított eAzonosítás és eAláírás szolgáltatásokat. Felismerve az elektronikus hírközlési szolgáltatók tevékenységének kiemelt lakossági jelentőségét, a notifikáció tárgyát képező módosítás bevonja a ezen szolgáltatókat abba a szolgáltatói körbe, amely 2025. június 1-jétől biztosítja a saját azonosítási és aláírási szolgáltatásai mellett az eAzonosítás és eAláírás szolgáltatásokkal történő ügyintézés lehetőségét.
A törvénymódosításra irányuló javaslat célja az is, hogy olyan felhasználókat is bevonjon a digitális ügyintézésbe, akik e térben egyáltalán nem, vagy kevéssé járatosak, azzal, hogy az állam minden digitális ügyintézés alapját képező, széles körben felhasználható – magas színvonalú és a felhasználói élményt előtérbe helyező – azonosítási és aláírási lehetőséget biztosít a digitális térben.
A polgárok akkor használják szívesen az ügyintézést segítő digitális szolgáltatásokat, ha azok egyszerűen kezelhetők, hasonló logika és felhasználói funkciók mentén – akár egységesen – vannak felépítve, növelik az állampolgárok digitális térbe vetett bizalmát, illetve ha a legtöbb helyen ugyanolyan azonosítási módokkal találkoznak, valamint tudják, hogy mire számíthatnak, és nem tántorítja el a felhasználókat a szolgáltatónként külön fejlesztett és egymástól jelentősen eltérő, illetve bonyolultan kiépített szolgáltatás.
Összességében, felhasználói oldalról az eAzonosítás és az eAláírás felajánlásának bevezetése hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakossági előfizetőként megjelenő felhasználó széles körben – a közigazgatási használaton túlmutatóan – felhasználható, egyszerű és könnyen kezelhető digitális megoldásokat kapjon, amelyekkel hosszú távon kiválthatóvá válnak az egyes szolgáltatókhoz tartozó különféle kódok, felhasználónevek, egyéb azonosítási adatok is.
Szolgáltatói oldalról pedig biztonságot nyújt az, hogy a szolgáltató előfizetője egy, az uniós joggal összhangban lévő azonosítási móddal azonosítja magát, amelynek elsődleges információforrásai a közhiteles állami nyilvántartások. Az új szabályozás elősegíti a telekommunikációs szolgáltató ügyfélazonosítási folyamatainak optimalizálását, csökkenti a rendszeres adategyeztetési kötelezettségek adminisztrációs terheit.
Az ismertetett felhasználói és szolgáltatói oldali szempontokkal kapcsolatban szükséges hangsúlyozni, hogy e szempontok az eIDAS 2.0 rendelet preambulumában is expressis verbis megjelennek: „Valamennyi európai digitális személyiadat-tárcának lehetővé kell tennie a felhasználók számára, hogy a köz- és magánszolgáltatások széles köréhez való hozzáférés érdekében elektronikusan azonosítsák és hitelesítsék magukat online és offline, határokon átnyúlóan”. (…) Csak a tagállamok illetékes hatóságai teremthetnek nagyfokú bizalmat valamely személy személyazonosságának megállapítását illetően, ezáltal csak ők nyújthatnak bizonyosságot arra vonatkozóan, hogy az adott személy valóban az a személy, akinek vallja magát”.
10. Az alapszövegek hivatkozásai:
11. Nem
12.
13. Nem
14. Nem
15. Nem
16.
TBT-vonatkozás: Nem
SPS-vonatkozás: Nem
**********
Európai Bizottság
Kapcsolat: (EU) 2015/1535 irányelv
E-mail: grow-dir2015-1535-central@ec.europa.eu
