Üzenet 002
A Bizottság közleménye - TRIS/(2017) 00838
(EU) 2015/1535 irányelv
Az üzenet fordítása 001
Bejelentés: 2017/0127/D
No abre el plazo - Nezahajuje odklady - Fristerne indledes ikke - Kein Fristbeginn - Viivituste perioodi ei avata - Καμμία έναρξη προθεσμίας - Does not open the delays - N'ouvre pas de délais - Non fa decorrere la mora - Neietekmē atlikšanu - Atidėjimai nepradedami - Nem nyitja meg a késéseket - Ma’ jiftaħx il-perijodi ta’ dawmien - Geen termijnbegin - Nie otwiera opóźnień - Não inicia o prazo - Neotvorí oneskorenia - Ne uvaja zamud - Määräaika ei ala tästä - Inleder ingen frist - Не се предвижда период на прекъсване - Nu deschide perioadele de stagnare - Nu deschide perioadele de stagnare.
(MSG: 201700838.HU)
1. MSG 002 IND 2017 0127 D HU 27-03-2017 D NOTIF
2. D
3A. Bundesministerium für Wirtschaft und Energie, Referat E B 2, 11019 Berlin,
Tel.: 0049-30-2014-6353, Fax: 0049-30-2014-5379, E-Mail: infonorm@bmwi.bund.de
3B. Bundesministerium der Justiz und für Verbraucherschutz, Referat V B 2, 10117 Berlin
Tel.: 0049-30-18580-9522, Fax: 0049-30-18580-9525, E-Mail: poststelle@bmjv.bund.de
4. 2017/0127/D - SERV60
5. Törvény a közösségi hálózatokon történő jogérvényesítés javításáról (NetzDG)
6. -
7. -
8. A tervezet a közösségi hálózatokra vonatkozó törvényi megfelelési szabályokat vezet be a közösségi hálózatok arra való ösztönzése céljából, hogy gyorsabban és szélesebb körben kezeljék a gyűlölet-bűncselekményekkel és más jogellenes tartalmakkal kapcsolatos panaszokat.
Ennek során a közösségi hálózatok jogi fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy a jelentéstételi kötelezettség csak a véleményformáló, nagy közösségi hálózatok üzemeltetőire vonatkozzon, ne pedig a telemédia-törvény (TMG) szerinti valamennyi szolgáltatóra. A tervezet a saját újságírói, szerkesztői tartalommal rendelkező médiaplatformokra nem vonatkozik. A közösségi hálózatok fogalommeghatározása magában foglalja mind a felhasználók közötti tartalommegosztást egy zárt közösségi hálózaton (gated community) belül, mind pedig a tartalmak nyilvános terjesztését. A kisebb vállalkozások (startup vállalkozások) tekintetében egy küszöbérték kerül meghatározásra. Ezenkívül egyértelművé kell tenni azt, hogy a tervezet csak azon jogellenes tartalmakra terjed ki, amelyek a törvénytervezet 1. §-ának (3) bekezdése szerinti gyűlölet-bűncselekmények és más jogellenes tartalmak elleni küzdelem céljára szolgáló büntetőjogi normák szerinti objektív tényállást valósítanak meg.
A közösségi hálózatokat törvény kötelezi arra, hogy a büntetőjog hatálya alá eső tartalmakkal kapcsolatos panaszok kezeléséről negyedévente jelentést legyenek. A jelentésnek statisztikai adatokat kell tartalmaznia a közösségi hálózatok panaszainak mennyiségéről és a döntéshozatali gyakorlatáról, valamint tájékoztatást kell nyújtania a panaszok feldolgozásával megbízott panaszkezelő csoportokról is. A jelentést az elektronikus szövetségi közlönyben, valamint a közösségi hálózat saját honlapján könnyen fellelhető módon közzé kell tenni.
A tervezet meghatározza a panaszok hatékony kezelését biztosító azon jogszabályi normákat, amelyek biztosítják azt, hogy a közösségi hálózatok az 1. § (3) bekezdésében említett büntetőjogi rendelkezések szerinti objektív tényállást megvalósító, nyilvánvalóan a büntetőjog hatálya alá eső tartalmakat általános szabályként a felhasználói panasz kézhezvételétől számított 24 órán belül töröljék. A jogellenes tartalmak haladéktalan törlésére irányuló hatékony és átlátható eljárásokat kell kialakítani, ideértve a felhasználóbarát panasztételi mechanizmusokat is. Ezen megfelelési kötelezettség kiinduló pontja a szolgáltatók TMG 10. §-a szerinti felelősségi rendszere. A szolgáltatók kötelesek a felhasználók számára tárolt, jogellenes tartalmat haladéktalanul eltávolítani, vagy a tartalomhoz való hozzáférést letiltani, amint a tartalomról értesültek. Az e tervezetben megállapított megfelelési kötelezettségek a szolgáltatók ezen kötelezettségén alapulnak és egyértelművé teszik azokat.
A jelentéstételi kötelezettség szándékos vagy gondatlanságból történő elmulasztása, a hatékony panaszkezelés biztosítására vonatkozó kötelezettség megszegése, valamint a bűnüldöző hatóságok általi információkérések céljára egy belföldi kézbesítési meghatalmazott és egy belföldi átvételre jogosult személy kijelölésére vonatkozó kötelezettség megsértése a tervezet értelmében szabálysértésnek minősül, amely 5 millió euró összegig terjedő pénzbírsággal sújtható. A pénzbírság összegének a szabálysértésekről szóló törvény (OWiG) 17. §-a (4) bekezdésének értelmében meg kell haladnia a szabálysértésből származó gazdasági előnyt.
Az OwiG ezenfelül alkalmazandó 130. §-a alapján a közösségi hálózatot üzemeltető vállalkozás tulajdonosa is bűntetőeljárás alá vonható, amennyiben a hatékony panaszkezelés biztosítására vonatkozó kötelezettség, a jelentéstételi kötelezettség vagy egy belföldi kézbesítési meghatalmazott és egy belföldi átvételre jogosult személy kijelölésére vonatkozó kötelezettség megszegése megfelelő felügyelettel megakadályozható vagy lényegesen megnehezíthető lett volna.
Az OwiG 30. §-ának megfelelően pénzbírság jogi személyekre vagy személyegyesülésekre is kiszabható. E tervezet értelmében a pénzbírság legmagasabb összege ebben az esetben 50 millió euróra emelkedik (az OwiG 30. §-a (2) bekezdésének 3. mondata).
A tervezet a Szövetségi Igazságügyi Hivatalt jelöli ki, mint az OWiG 36. §-a szerinti illetékes közigazgatási hatóságot, amelynek az e tervezetben említett Owi-tényállásokkal kapcsolatos büntetőeljárás keretében meg kell vizsgálnia azt is, hogy az 1. § (3) bekezdése szerinti jogellenes tartalomról van-e szó.
9. A társadalmi párbeszéd jelentős mértékű változása figyelhető meg jelenleg az Interneten és különösen a közösségi hálózatokon. Az internetes vitakultúra gyakran agresszív, sértő és nem ritkán gyűlölködő. A gyűlölet-bűncselekmények és a rasszista uszítások vélemény, bőrszín vagy származás, vallás, nem vagy szexualitás alapján mindenkit érinthetnek. Az olyan gyűlölet-bűncselekmények és más jogellenes tartalmak, amelyek elleni küzdelem nem hatékony, és amelyek nem vonhatók büntetőeljárás alá, komoly veszélyt jelentenek egy szabad, nyitott és demokratikus társadalom békés egymás mellett élésére.
Az egyesült államokbeli választási kampány tapasztalatai alapján a közösségi hálózatokon történő jogellenes hírhamisítás („Fake News“) elleni küzdelem a Német Szövetségi Köztársaságban is elsődleges fontosságúvá vált.
Következésképpen a közösségi hálózatokon történő jogérvényesítés javítására van szükség az olyan objektív, jogellenes tartalmak haladéktalan eltávolítása érdekében, mint amilyen a gyűlöletbeszéd, a becsületsértés, a rágalmazás vagy a köznyugalom bűncselekmények színlelésével történő megzavarása.
A gyűlölet-bűncselekményeknek és más jogellenes tartalmaknak elsősorban a közösségi hálózatokon való fokozott elterjedése már a 2015. évben arra ösztönözte a Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztériumot, hogy egy munkacsoportot hozzanak létre a hálózatok üzemeltetőivel és a civil társadalom képviselőivel. A munkacsoportban magukat képviseltető vállalkozások kötelezettséget vállaltak arra, hogy javítják a gyűlölet-bűncselekményekre és más jogellenes tartalmakra való utalások kezelését az oldalaikon. A vállalkozások kötelezettséget vállaltak arra, hogy a bíráló hozzászólások bejelentésére szolgáló, felhasználóbarát mechanizmusokat alakítanak ki, és a bejelentett hozzászólások nagy részét nyelvileg és jogilag képzett csoportok 24 órán belül megvizsgálják és törlik, amennyiben azok jogellenesnek bizonyulnak. A vizsgálat a német jog hatálya alá tartozik.
A vállalkozások kötelezettségvállalása kezdeti javulást eredményezett. Ez azonban még nem elegendő. Még mindig túl kevés jogellenes tartalom kerül törlésre. A jugendschutz.net 2017 januárjától/februárjától nyomon követte a közösségi hálózatok törlési gyakorlatát, amelyből kiderült, hogy a jogsértő tartalmakkal szembeni felhasználói panaszokat továbbra sem bírálják el haladéktalanul és megfelelően. Igaz, hogy a YouTube eközben az esetek 90 %-ában törölte a jogellenes tartalmakat. A Facebook ezzel szemben csak az esetek 39 %-ában, míg a Twiter csak az esetek 1 %-ában törölte a jogellenes tartalmakat.
A közösségi hálózatok átláthatósága sem megfelelő. A közösségi hálózatok által a jogellenes tartalmak eltávolítására és letiltására vonatkozó, saját platformjaikon közzétett információk nem elég informatívak. A beérkezett panaszokat nem sorolják az esetek szerinti csoportokba, továbbá a vállalkozások nem nyújtanak információt arról, hogy a panaszok hány százalékban vezettek törléshez vagy letiltáshoz.
A közösségi hálózatok szolgáltatói felelősek a társadalmi vitakultúráért, amelynek eleget kell tenniük. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi eszközök és a közösségi hálózatok által ígért kötelezettségvállalások nem eléggé hatékonyak, és a hatályos jogszabályok alkalmazása jelentős problémákat okoz, bírság kiszabására alapot adó megfelelőségi szabályokat kell bevezetni a közösségi hálózatokra vonatkozóan azért, hogy hatékonyan és haladéktalanul fel lehessen lépni az internetes gyűlölet-bűncselekményekkel és az egyéb jogellenes tartalmakkal szemben.
10. Alapszöveg nem áll rendelkezésre
11. Nem
12. -
13. Nem
14. Nem
15. A tervezet évente összesen legalább 28 millió euró végrehajtási ráfordítást eredményez a közösségi hálózatok számára. A tervezet szövetségi szinten évente legalább négy millió euró végrehajtási ráfordítással jár, illetve legalább 350 000 euró egyszeri ráfordítást eredményez. A tartományokat terhelő összes végrehajtási ráfordítás becsült éves összege legalább 200 000 euró.
16. TBT-megállapodás
NEM - A tervezet nincs jelentős hatással a nemzetközi kereskedelemre.
SPS-megállapodás
NEM - A tervezet nincs jelentős hatással a nemzetközi kereskedelemre.
**********
Európai Bizottság
Kapcsolat: (EU) 2015/1535 irányelv
Fax: +32 229 98043
E-mail: grow-dir83-189-central@ec.europa.eu
