Üzenet 001
A Bizottság közleménye - TRIS/(2026) 3123
(EU) 2015/1535 irányelv
Bejelentés: 2026/0595/DK
A tagállam által benyújtott szövegtervezetről szóló értesítés
Notification – Notification – Notifzierung – Нотификация – Oznámení – Notifikation – Γνωστοποίηση – Notificación – Teavitamine – Ilmoitus – Obavijest – Bejelentés – Notifica – Pranešimas – Paziņojums – Notifika – Kennisgeving – Zawiadomienie – Notificação – Notificare – Oznámenie – Obvestilo – Anmälan – Fógra a thabhairt
Does not open the delays - N'ouvre pas de délai - Kein Fristbeginn - Не се предвижда период на прекъсване - Nezahajuje prodlení - Fristerne indledes ikke - Καμμία έναρξη προθεσμίας - No abre el plazo - Viivituste perioodi ei avata - Määräaika ei ala tästä - Ne otvara razdoblje kašnjenja - Nem nyitja meg a késéseket - Non fa decorrere la mora - Atidėjimai nepradedami - Atlikšanas laikposms nesākas - Ma jiftaħx il-perijodi ta’ dewmien - Geen termijnbegin - Nie otwiera opóźnień - Não inicia o prazo - Nu deschide perioadele de stagnare - Nezačína oneskorenia - Ne uvaja zamud - Inleder ingen frist - Ní osclaíonn sé na moilleanna
MSG: 20263123.HU
1. Értesítési üzenet: MSG 001 IND 2026 0595 DK HU 03-11-2026 DK NOTIF
2. Ország: Denmark
3A. Felelős szervezeti egység: Erhvervsstyrelsen
Langelinie Allé 17
2100 København Ø
Danmark
+45 35 29 10 00
notifikationer@erst.dk
3B. Eredeti szervezeti egység: Digitaliseringsstyrelsen
Landgreven 4
1301 København K
+45 33 92 52 00
digst@digst.dk
4. Termékek/szolgáltatások 2026/0595/DK - SERV60 - Internetszolgáltatások
5. Tárgy: Javaslattervezet a gyermekek és fiatalok bizonyos digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korhatáráról
6. Információ a termékről/szolgáltatásról: Az (EU) 2022/1925 rendelet 2. cikke 7. pontjának vagy 2. cikke 8. pontjának hatálya alá tartozó digitális szolgáltatások, az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikke, valamint olyan szolgáltatások, amelyek bejelentkezési adatok és felhasználói profil létrehozásával érhetők el. Kivétel: szakmai továbbképzési szolgáltatások.
7. Egyéb uniós jogszabályok szerinti értesítés:
8. Összefoglalás: A jogalkotási javaslat azt javasolja, hogy Dániában vezessenek be korhatárt a gyermekek és a fiatalok bizonyos digitális szolgáltatásokhoz, többek között a közösségi médiához való hozzáférésére vonatkozóan. A jogalkotási javaslat értelmében ezért a 15 év alatti gyermekek és fiatalok nem férhetnek hozzá a javaslat hatálya alá tartozó digitális szolgáltatásokhoz.
Az a tény, hogy a gyermekek és a fiatalok többé nem férhetnek hozzá bizonyos digitális szolgáltatásokhoz, azt jelenti, hogy nem hozhatnak létre és nem tarthatnak fenn olyan felhasználói profilt és bejelentkezési adatokat az említett szolgáltatásokhoz, amelyek lehetővé tennék számukra a javaslat hatálya alá tartozó szolgáltatásoknál a felhasználói profillal és bejelentkezési adatokkal rendelkező felhasználók számára elérhető funkciók használatát és tartalmakhoz való hozzáférést. Ez azt is jelenti, hogy azok a 15 év alatti gyermekek és fiatalok, akik a jogalkotási javaslat hatálybalépésekor már rendelkeznek felhasználói profillal, a továbbiakban nem férhetnek hozzá ahhoz.
A jogalkotási javaslat hatálya azokra a digitális szolgáltatásokra korlátozódik, amelyek – például függőséget okozó kialakításuk, illetve illegális vagy káros tartalmuk révén – kockázatot jelenthetnek a gyermekekre és a fiatalokra nézve, és amelyek olyan társadalmi kockázatokat okozhatnak, amelyek mértékükben és hatásukban eltérnek a kisebb szolgáltatások által jelentett kockázatoktól. A meghatározás a következő három, egymást kölcsönösen kiegészítő kritériumon alapul: 1) A szolgáltatás az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendeletének 2. cikke 7. vagy 8. pontja értelmében vett „online közösségi hálózati szolgáltatás” vagy „videomegosztóplatform-szolgáltatás”. 2) A szolgáltatást az Európai Bizottság az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendeletének 33. cikke értelmében nagyon nagy online platformként jelölte meg. 3) A szolgáltatás bejelentkezési adatok és felhasználói profil létrehozásával érhető el. A jogalkotási javaslatban szereplő tilalom csak azokra a digitális szolgáltatásokra vonatkozik majd, amelyek mindhárom kritériumnak megfelelnek.
Azok a digitális szolgáltatások, amelyek kizárólag vagy elsősorban arra szolgálnak, hogy a felhasználók szakmai hálózatépítésben vagy szakmai továbbképzésben vehessenek részt, nem tartoznak a jogalkotási javaslat hatálya alá.
A javasolt rendszer szerint a gyermekek és a fiatalok lennének azok a felek, akikre a törvényben meghatározott kötelezettségek vonatkoznának. A javaslattervezet azonban nem tartalmaz végrehajtási vagy szankcionálási rendelkezéseket. Sem a gyermekek, sem a fiatalok, sem azok szülei nem büntethetők pénzbírsággal vagy hasonló büntetéssel a jogalkotási javaslatban javasolt korhatár megsértése miatt. Ehelyett a javasolt rendszer célja az lenne, hogy szabályozza a magatartást, és normákat állapítson meg arra vonatkozóan, hogy a jövőben mikor tekinthető általánosnak a társadalomban, hogy a gyermekek és a fiatalok hozzáférhessenek bizonyos digitális szolgáltatásokhoz.
A jogalkotási javaslat várhatóan azzal a másodlagos hatással jár, hogy a javaslat hatálya alá tartozó digitális szolgáltatásoknak hatékony életkor-ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetniük a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) 28. cikke, valamint a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 28. cikkének negyedik bekezdése szerinti, a kiskorúak magas szintű online magánéleti védelmét és biztonságát biztosító intézkedésekről szóló bizottsági iránymutatás (C/2025/5519) szerinti kötelezettségeik teljesítése érdekében.
Annak nyomon követését, hogy a digitális szolgáltatások megfelelnek-e a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletben meghatározott szabályoknak, az a tagállam végzi, amelyben a szolgáltatás létrejött, vagy ahol jogi képviselőt jelöltek ki, illetve az Európai Bizottság. A Digitális Kormányzati Ügynökség – dániai digitális szolgáltatási koordinátorként betöltött szerepében – szükség szerint együttműködik az Európai Bizottsággal vagy azon felügyeleti hatósággal, ahol a szolgáltatást létrehozták vagy jogi képviselőt neveztek ki, többek között a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet esetleges megsértésével kapcsolatos adatok biztosítása révén.
9. Az alapelvek összefoglalása: A jogalkotási javaslat által elérni kívánt jogos közérdekű célkitűzés a gyermekek és fiatalok hatékonyabb védelme a digitális világban. 2025. november 7-én az akkori kormány (szociáldemokraták, liberális párt és mérsékeltek) politikai megállapodásra jutott a Konzervatív Néppárttal és a Szociálliberális Párttal a digitális gyermekvédelemről. A jelenlegi kormány 2026. június 2-i politikai platformja megerősíti a digitális gyermekvédelemről szóló megállapodást, amelyet 2026 szeptemberében megerősítettek a kormányzó pártok (Szociális Demokraták, Szocialista Néppárt, Mérsékeltek és Szociálliberális Párt), valamint a Konzervatív Néppárt és a Liberális Párt. A jogalkotási javaslat a megerősített politikai megállapodást hajtja végre. A 15 éves országos korhatár bevezetésének célja az, hogy egyértelmű üzenetet közvetítsen arról, hogy bizonyos digitális szolgáltatásoknak nem szabadna a gyermekkor részét képezniük.
A jogalkotási javaslat célja ezért az, hogy késleltesse bizonyos digitális szolgáltatások gyermekek általi első használatát, ugyanakkor megvédje a digitális világban élő gyermekeket és fiatalokat a potenciálisan káros digitális szolgáltatásoktól. Bizonyos digitális szolgáltatásokhoz dokumentált kockázatok kapcsolódnak, ideértve a függőséget okozó és manipuláló kialakítást, a digitális visszaéléseket, valamint a kereskedelmi célú, káros és illegális tartalmaknak való kitettséget.
A jogalkotási javaslat tiszteletben tartja a gyermek jogairól szóló, 1989. november 20-i ENSZ-egyezményben meghatározott kulcsfontosságú és átfogó elveket és jogokat, beleértve a 3. cikket, amely kimondja, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekét elsődleges szempontnak kell tekinteni; a 16. cikket, amely kimondja, hogy egyetlen gyermeket sem lehet a magánéletébe való önkényes vagy jogellenes beavatkozásnak kitenni; valamint a 34. és 36. cikket, amelyek a gyermekek védelmét érintik minden olyan kizsákmányolási formával szemben, amely bármilyen módon sértheti a gyermeket.
A jogalkotási javaslat mögött az a megfontolás áll, hogy bizonyos digitális szolgáltatások olyan dokumentált kockázatokat jelentenek, amelyek a gyermekeket és a fiatalokat különösen kiszolgáltatott helyzetbe hozhatják. Mindezek alapján a gyermekek és a 15 év alatti fiatalok bizonyos digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének tilalma – a gyermekek mindenek felett álló érdekével összhangban – szükséges intézkedésnek tekinthető a dániai gyermekek és fiatalok védelme érdekében.
9a. Az intézkedés arra való alkalmassága, hogy megvalósuljon a kitűzött cél: Dániában a gyermekek egyre fiatalabb korban kapnak okostelefont. A gyermekek túlnyomó többsége 13 éves kora előtt létrehoz egy közösségi média profilt. A Save the Children megbízásából a Dán Társadalomtudományi Kutatóközpont (VIVE) által készített, 2026. február 24-én közzétett „Børns første skærme” (A gyermekek első képernyői) című jelentésből kitűnik, hogy az átlagos életkor, amikor egy gyermek megkapja az első saját eszközét (táblagépet), 5,2 év, míg okostelefont 8,1 évesen, számítógépet pedig 8,2 évesen kapnak. A Børns Vilkår által készített és 2024. május 16-án közzétett „Børns liv med sociale medier” (A gyermekek élete a közösségi médiában) című jelentés szerint a 12 éves gyermekek 94%-ának van közösségi média profilja. A Dán Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hatóság által 2025 februárjában közzétett felmérés szerint a 8–25 éves gyermekek naponta átlagosan 2 óra 40 percet töltenek digitális szolgáltatások használatával. A Gyermekek és Fiatalok Médiatanácsa és a Közösségi Média, Technológia és Demokrácia Központja által 2025 februárjában közzétett másik tanulmány azt is mutatja, hogy a 13–17 éves fiatalok 89%-a tölt időt a Snapchaten, 77%-a tölt időt a YouTube-on, 76%-a tölt időt az Instagramon, 74%-a tölt időt a TikTokon és 49%-a tölt időt a Facebookon.
A digitális szolgáltatások ezért ma már jelentős szerepet játszanak a gyermekek és a fiatalok életében, és ez éppen abban az életkorban történik, amikor még nem alakult ki teljesen az a képességük, hogy megbirkózzanak az online térben tapasztalt nyomással, a társadalmi dinamikával és a kereskedelmi célú tartalmakkal. A közösségi média jelenleg olyan funkciókat és tervezési elemeket használ, mint a „sorozatok” és az értesítési minták, amelyek függőséget okoznak, és folyamatosan online tartják a gyermekeket és a fiatalokat. Sok gyermek és fiatal számára nehéz „lekapcsolódni”, mivel ez gyakran a közösség elhagyását jelenti. Ezen felül sok gyermek és fiatal kerül kapcsolatba káros, szélsőséges vagy gyűlöletkeltő tartalmakkal – anélkül is, hogy ilyen tartalmakat keresnének. Az algoritmusok felerősítik az erős érzelmeket tükröző tartalmakat, és nem tesznek különbséget az informatív és a káros tartalmak között. Ezért a digitális környezet kiszámíthatatlan, és bizonyos esetekben veszélyes is lehet a gyermekek és a fiatalok számára.
A gyermekek, a fiatalok, a szülők – és általában véve a dán társadalom körében egy mozgalom van kialakulóban. A dán fiatalok több mint fele úgy gondolja, hogy túl sok időt tölt digitális szolgáltatásokkal. A szülők több ismeretre vágynak, de nehezen találnak olyan tanácsokat és útmutatásokat, amelyek segítenék őket abban, hogy keretet alakítsanak ki gyermekeik digitális életével kapcsolatos dilemmák kezeléséhez. A megoldás részeként – amelynek célja, hogy a jövőben a gyermekek és a fiatalok jobb védelmet élvezzenek a digitális világban – be kell vezetni egy korhatárt arra, hogy a gyermekek és a fiatalok milyen kor felett férhessenek hozzá azokhoz a digitális szolgáltatásokhoz, amelyek számukra a legnagyobb kockázatot jelentik.
9b. Szükségszerűség: A mai gyermekek és fiatalok gyakran korlátlanul hozzáférhetnek különböző digitális szolgáltatásokon olyan tartalmakhoz, amelyek nem felelnek meg a korosztályuknak, annak ellenére, hogy ezek a tartalmak nem feltétlenül gyermekeknek és fiataloknak szólnak – annak ellenére is, hogy a legtöbb digitális szolgáltatás a felhasználási feltételeiben hivatalosan 13 éves korhatárt határozott meg. A Børns Vilkår 2024. május 16-án közzétett jelentésének 9a. pontja szerint a 12 éves és annál idősebb gyermekek 94%-ának van közösségi média profilja. A javasolt rendszer értelmében a 15 év alatti gyermekek és fiatalok többé nem férhetnének hozzá jogszerűen azokhoz a digitális szolgáltatásokhoz, amelyek a jogalkotási javaslat hatálya alá tartoznak.
A hatály meghatározásának célja, hogy megakadályozza a gyermekek és fiatalok hozzáférését olyan digitális szolgáltatásokhoz, amelyek kockázatot jelenthetnek számukra – például függőséget okozó kialakításuk, illetve illegális vagy káros tartalmuk miatt –, és amelyek olyan társadalmi kockázatokat okozhatnak, amelyek mértékükben és hatásukban eltérnek a kisebb szolgáltatások által jelentett kockázatoktól. Ennek fényében a javaslat szerint a hatályt három kumulatív kritérium alapján kell meghatározni. A jogalkotási javaslatban szereplő tilalom csak azokra a digitális szolgáltatásokra vonatkozik majd, amelyek mindhárom kritériumnak megfelelnek. A három kritérium a következő: 1) A szolgáltatás az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendeletének 2. cikke 7. vagy 8. pontja értelmében vett „online közösségi hálózati szolgáltatás” vagy „videomegosztóplatform-szolgáltatás”. 2) A szolgáltatást az Európai Bizottság az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendeletének 33. cikke értelmében nagyon nagy online platformként jelölte meg. 3) A szolgáltatás bejelentkezési adatok és felhasználói profil létrehozásával érhető el.
Egyes digitális szolgáltatások teljesen vagy részben bejelentkezés nélkül is elérhetők. A javasolt rendszer értelmében a gyermekek és a fiatalok nem férhetnek hozzá a digitális szolgáltatás azon részéhez, amelyek bejelentkezési adatok és felhasználói profil létrehozásával érhetők el. Ezzel szemben a tilalom nem terjedne ki a digitális szolgáltatás azon részére, amely bejelentkezési adatok és felhasználói profil előzetes létrehozása nélkül érhető el.
Azok a digitális szolgáltatások, amelyek kizárólagosan vagy elsősorban arra szolgálnak, hogy a felhasználók szakmai hálózatépítésben vagy szakmai továbbképzésben vehessenek részt, nem tartoznak a jogalkotási javaslat hatálya alá.
9c. Aránytalan mértékű teher a kitűzött célhoz képest: A jogalkotási javaslat értelmében a 15 év alatti gyermekek és fiatalok számára tilos lesz bizonyos digitális szolgáltatások igénybevétele. Ezért a javasolt jogi aktus szerinti kötelezettség a gyermekre vagy a fiatalkorúra fog vonatkozni. Ez azt jelenti, hogy a gyermek vagy fiatal saját felelőssége lesz annak biztosítása, hogy a tilalmat a gyakorlatban betartsák, hogy a gyermek vagy fiatal ne férhessen hozzá a javasolt jogi aktus hatálya alá tartozó digitális szolgáltatásokhoz. A javasolt rendszer nem von maga után büntetőjogi szankciókat. Amennyiben egy gyermek vagy fiatal nem tartja be a javasolt törvény rendelkezéseit, sem a gyermeket, sem a fiatalt, sem például a szüleit nem büntetik meg. Ehelyett a javasolt rendszer célja annak biztosítása, hogy a rendelkezések magatartási intézkedéseknek minősüljenek, valamint hogy normákat állapítson meg arra vonatkozóan, hogy a jövőben mikor tekinthető általánosnak a társadalomban, hogy a gyermekek és a fiatalok hozzáférhessenek bizonyos digitális szolgáltatásokhoz.
A jogalkotási javaslat egyik várható mellékhatása az lesz, hogy az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendeletének 28. cikke szerinti kötelezettségeik teljesítése érdekében a javaslat hatálya alá tartozó digitális szolgáltatások nyújtóinak be kell tartaniuk a jogalkotási javaslatból eredő 15 éves nemzeti korhatárt, és ennek érdekében életkori ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetniük a korhatár betartásának biztosítása érdekében.
2026. szeptember 17-én az Európai Bizottság előterjesztett egy európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot az EU KIDS-ről (az internetes digitális terek elszámoltathatóságának és megbízhatóságának biztosításáról szóló rendelet), amelynek célja a kiskorúak védelme a kockázatot jelentő digitális szolgáltatásoktól és mesterséges intelligencia-rendszerektől, a digitális egységes piac fenntartása, valamint a kiskorúak online védelmét szolgáló koherens szabályozási keret és végrehajtási struktúra fenntartása.
A javaslat figyelembe veszi azokat a kockázatokat, amelyekkel a kiskorúak bizonyos online közösségi hálózati szolgáltatásokon és videomegosztó platformokon szembesülnek, és ezért többek között korlátozza a 15 év alatti gyermekek önálló hozzáférését ahhoz, hogy fiókot hozzanak létre ezeken a konkrét szolgáltatásokon és rendszereken.
Az EU KIDS-re irányuló javaslat ezért harmonizált szabályokat tartalmaz a bejelentett jogalkotási javaslat által szabályozott területen. Amennyiben az EU KIDS-re vonatkozó javaslatot elfogadják, ez valószínűleg azt jelenti majd, hogy a jelen jogalkotási javaslatban bevezetésre javasolt szabályokat teljes egészében vagy részben hatályon kívül kell helyezni. A jogalkotási javaslatot érintő következmények azonban az Európai Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament között a rendeletjavaslatról folytatott tárgyalásoktól, és következésképpen a végül elfogadott rendelet tartalmától függenek.
10. Hivatkozások az alapszövegben: Alapszöveg nem áll rendelkezésre
11. Sürgősségi eljárás kérése: Nem
12. Kérjük, adja meg a sürgősség indokait:
13. Titoktartás kérelmezése: Nem
14. Ez egy költségvetési intézkedés? Nem
15. Van hatásvizsgálata? Nem
16.
TBT-vonatkozás: Nem
SPS-vonatkozás: Nem
**********
Európai Bizottság
Kapcsolat: (EU) 2015/1535 irányelv
E-mail: grow-dir2015-1535-central@ec.europa.eu