Üzenet 001
A Bizottság közleménye - TRIS/(2026) 1508
(EU) 2015/1535 irányelv
Bejelentés: 2026/0277/FR
A tagállam által benyújtott szövegtervezetről szóló értesítés
Notification – Notification – Notifzierung – Нотификация – Oznámení – Notifikation – Γνωστοποίηση – Notificación – Teavitamine – Ilmoitus – Obavijest – Bejelentés – Notifica – Pranešimas – Paziņojums – Notifika – Kennisgeving – Zawiadomienie – Notificação – Notificare – Oznámenie – Obvestilo – Anmälan – Fógra a thabhairt
Does not open the delays - N'ouvre pas de délai - Kein Fristbeginn - Не се предвижда период на прекъсване - Nezahajuje prodlení - Fristerne indledes ikke - Καμμία έναρξη προθεσμίας - No abre el plazo - Viivituste perioodi ei avata - Määräaika ei ala tästä - Ne otvara razdoblje kašnjenja - Nem nyitja meg a késéseket - Non fa decorrere la mora - Atidėjimai nepradedami - Atlikšanas laikposms nesākas - Ma jiftaħx il-perijodi ta’ dewmien - Geen termijnbegin - Nie otwiera opóźnień - Não inicia o prazo - Nu deschide perioadele de stagnare - Nezačína oneskorenia - Ne uvaja zamud - Inleder ingen frist - Ní osclaíonn sé na moilleanna
MSG: 20261508.HU
1. MSG 001 IND 2026 0277 FR HU 05-06-2026 FR NOTIF
2. France
3A. Ministères économiques et financiers
Direction générale des entreprises
SCIDE/SQUALPI/PNRP
Bât. Sieyès -Teledoc 143
61, Bd Vincent Auriol
75703 PARIS Cedex 13
d9834.france@finances.gouv.fr
3B. Ministère des transports
Direction générale des infrastructures, des transports et des mobilités (DGITM)
Tour Séquoia, 1, place Carpeaux, 92800 Puteaux, France
Direction des mobilités routières
Sous-direction de l'expertise routière, du numérique et des territoires
Bureau ENT1
4. 2026/0277/FR - T40T - Városi és közúti szállítás
5. Rendelettervezet az utakon elhelyezett forgalomlassító eszközök jellemzőiről és telepítési feltételeiről
6.
A rendelettervezet hatálya alá tartozó forgalomlassító eszközök öt típusa a következő:
1 – forgalomlassító küszöb (fekvőrendőr)
2 – megemelt gyalogosátjáró
3 – megemelt járdasziget
4 – párna
5 – részleges forgalomlassító küszöb kereszteződéseknél
7.
8. A forgalomlassító eszköz célja a járművek sebességének csökkentése. Kialakításával az útpálya hosszirányú profilját ideiglenesen megváltoztatják, ami az út teljes szélességét vagy annak egy részét érinti.
A rendelettervezet az eszközök öt típusát határozza meg (1. cikk).
A rendelettervezet meghatározza az egyes eszköztípusok méretezését (2. cikk és I. melléklet)
A rendelettervezet meghatározza az egyes, közutakon elhelyezhető, különböző típusú építményekre vonatkozó szabályokat (megjelölve, hogy hol engedélyezett és hol tilos azok elhelyezése) (2. cikk és II. melléklet).
A rendelettervezet előírja, hogy a gyárilag előregyártott eszközöknek a közútra való telepítésük előtt meg kell szerezniük egy megfelelőségi tanúsítványt vagy egyenértékűségi tanúsítványt, ami a biztonságukat és használatra való alkalmasságukat garantálja (3. cikk). A rendelet továbbá kimondja, hogy a megfelelőségi tanúsítvány és az egyenértékűségi tanúsítvány kiadásának részletes szabályait, valamint a vonatkozó értékelési módszereket a közlekedésért felelős miniszter rendelete határozza meg (3. cikk).
A tervezet meghatározza továbbá a rendelkezések hatálybalépésének feltételeit (4. cikk), valamint a meglévő rendszerek megfelelővé tételére vonatkozó eljárásokat (5. cikk).
9. Mivel céljuk az úthasználók közlekedésbiztonságának javítása, a forgalomlassító eszközök a közérdeket szolgálják.
A közutakról szóló törvénykönyv előírja, hogy a megyei és önkormányzati utak műszaki jellemzőit rendelet határozza meg (a közutakról szóló törvénykönyv L131-2. és L141-7. cikke). A szerkezetek – legyenek azok előregyártottak vagy sem – tervezési előírásai, valamint telepítési feltételei műszaki előírásoknak minősülnek, ami azt jelenti, hogy azokat rendelettel kell szabályozni.
Ezenfelül a közúti törvénykönyv (IX. fejezet – Közúti infrastruktúra) előírja, hogy a gyárilag előregyártott közúti infrastruktúra-elemeket megfelelőségértékelési eljárásnak kell alávetni, vagy azokról egyenértékűségi igazolást kell kiállítani, még mielőtt az érintett szerkezeteket a közutakra telepítik. A tanúsítási eljárás kereteit a rendelettervezet alapján kiadott rendelet határozza meg.
9a. A túlzott sebességgel összefüggő közlekedési biztonsági kockázatok kezelése
A forgalomlassító eszközök alkalmazásával a cél a városi területeken közlekedő valamennyi úthasználó – különösen a legkiszolgáltatottabbak – biztonságának biztosítása azáltal, hogy a beépített területeken közlekedő motoros járművek vezetőit arra ösztönzi, hogy sebességüket 30 km/h-ra vagy annál alacsonyabbra csökkentsék.
A 2022. évi jelentés [Cerema, 2024] szerint a beépített területeken bekövetkező balesetek a halálesetek 32 %-át, a súlyos sérülések 45 %-át és a könnyű sérülések 59 %-át teszik ki. A sebesség csökkentése a balesetek számát és súlyosságát is csökkenti a következő okokból:
– A látómező körülbelül 30°-kal nő;
– A féktávolság a felére csökken;
– Az ütközés ereje csökken (mintha egy emeletnyit esne az ember, nem pedig hármat).
A sebességkorlátozások csökkentése szintén hozzájárul az életminőség javításához és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési módok választásának ösztönzéséhez.
A forgalomlassító eszközök azon intézkedések sorába tartoznak, amelyek célja a sebesség csökkentése és a biztonság javítása bizonyos kulcsfontosságú területeken (városközpontok, közintézmények közelében található gyalogosátkelőhelyek stb.)
Egy sor megoldás a különböző városi helyzetek kezelésére
A szóban forgó eszközökre vonatkozó szabályozás fokozatosan alakult ki az 1970-es évekbeli első kísérletek óta, amelyeket különböző európai országokban végeztek, és amelyek bebizonyították, hogy az utak felületéből kiemelkedő különféle szerkezetek hatékonyan csökkentik a gépjárművek sebességét. Az 1970-es évek óta Angliában [Watts, 1973] és Hollandiában [CROW, 1988] végzett különböző tanulmányokkal vizsgálták az eszköz hosszanti profiljának geometriája, az érzékelt kellemetlenség és az átkelés sebessége közötti összefüggéseket. Például a forgalomlassító eszközök, a megemelt járdaszigetek és a párnák eltérő geometriai jellemzőkkel rendelkeznek, és ezért a rajtuk való áthaladás sebessége tekintetében nem egyenértékűek. A rendeletben bemutatott eszközök sokfélesége lehetővé teszi a városi helyzetek sokféleségére való reagálást.
A rendelkezések progresszív megfogalmazása és a szabályozás jelenlegi felülvizsgálatának szükségessége
A megemelt eszközök telepítésének szabályozása fokozatosan fejlődött és alakult ki Franciaországban. 1994-ben szabályozást vezettek be a forgalomlassító eszközökre és a bukkanószerű forgalomlassító eszközökre (amelyeket azóta „megemelt gyalogosátkelőhelyeknek” neveztek át), amelyeket a kialakításukra vonatkozó NF P98-300 szabvány kísért. 2000-ben készült egy útmutató a párnákról és a megemelt járdaszigetekről; ezt 2010-ben felülvizsgálták, és kiterjesztették a kereszteződésekben a sebességcsökkentést elősegítő, részleges forgalomlassító küszöbökre is.
Az elmúlt években a különböző típusú fekvőrendőrök eltérő kezelésével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat fejlődése, valamint a helyi hatóságok növekvő aggodalma a forgalomlassító eszközöket magukba ötvöző infrastrukturális projektjeik jogbiztonságával kapcsolatban arra késztette a Közlekedési Minisztérium Közúti Mobilitási Igazgatóságát, hogy a közúti igazgatásért felelős (különböző szövetségeik, köztük az AMF és az ADF által képviselt) helyi hatóságokkal együttműködve létrehozzon egy, a szabályozások harmonizálására irányuló projektet.
A munka eredményeként rendelettervezet született, amelyet két melléklettel együtt mutatunk be: az egyik az ötféle forgalomlassító eszköz tervezési előírásaival, a másik pedig a közutakon történő beépítésükre vonatkozó előírásokkal foglalkozik.
Ezzel párhuzamosan az ASCQUER – a közúti berendezések tanúsító szervezete – égisze alatt egy munkacsoport, amelynek tagjai a beton- és műanyag alapú előregyártott útburkolati elemek gyártóinak és forgalmazóinak képviselői, megkezdte az előregyártott útburkolati elemekre vonatkozó tanúsítási szabvány kidolgozását. Ez a szabvány a rendelettervezet értelmében kiadandó rendelet részét fogja képezni.
9b. A forgalomlassító eszközökre vonatkozó rendeletet a közúti törvénykönyv alapján vezették be
A forgalomlassító eszközök 5 típusának megvalósítását a rendelet az ország egész területén szabályozza a közúti törvénykönyvnek és különösen annak L.131-2. és L.141-7. cikkének megfelelően, amelyek előírják, hogy az önkormányzati és megyei utakon az utak műszaki jellemzőit rendeletben kell meghatározni.
Az ítélkezési gyakorlat rámutatott annak szükségességére, hogy kivétel nélkül valamennyi ilyen eszközt szabályozni kell, beleértve a párnákat, járdaszigeteket és részleges forgalomlassító küszöböket is, amelyekre nézve eddig csak a „Coussins et Plateaux” iránymutatásban (Cerema, 2010) foglalt általános ajánlások voltak irányadók.
A rendelettervezetnek nem célja, hogy a 94-447. sz. rendeletben és a Cerema iránymutatásában már meghatározottakon túl további követelményeket írjon elő (az előregyártott szerkezetekre vonatkozó tanúsítási követelmény kivételével – lásd alább). A rendelet hozzájárul ahhoz, hogy az úttestre felszerelhető valamennyi kiemelkedő szerkezet tekintetében minden úthasználó számára biztosítva legyen a megfelelő biztonság.
Az előregyártott forgalomirányítási rendszerek szabályozását – amelyek kifejezetten a TRIS-irányelv hatálya alá tartoznak – a közúti törvénykönyv szabályozza, amely olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek célja, hogy valamennyi európai gyártó és kiskereskedő számára megkönnyítsék a francia piacra való bejutást.
A „közúti szerkezetként” besorolt előregyártott párnák telepítését az ország egész területén a közúti törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően szabályozzák (IX. fejezet: „közúti szerkezetek”)
A közúti törvénykönyvnek a rendeletbe beépített rendelkezései az előregyártott forgalomlassító küszöbök tanúsítására két eljárást írnak elő: megfelelőségi tanúsítványt vagy egyenértékűségi tanúsítványt. A közúti törvénykönyv R119-5. cikke különösen a következőket írja elő:
III. – Az Európai Unió más tagállamaiban vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államokban, az ott hatályos műszaki előírásoknak vagy szabványoknak megfelelően gyártott közúti szerkezetek, amelyeknek az említett előírásoknak vagy szabványoknak való megfelelőségét az említett államokban elvégzett vizsgálatok és ellenőrzések alapján kiértékelték és igazolták, egyenértékűnek minősülnek az e fejezet követelményeinek megfelelő szerkezetekkel, feltéve, hogy tartósan egyenértékű biztonsági és használati alkalmassági szintet biztosítanak.
Az egyenértékűségi igazolást az illetékes miniszter állítja ki az R* 119-4. cikk rendelkezéseinek megfelelően, a jelen cikk IV. szakaszában említett minisztériumközi rendeletben meghatározott feltételek figyelembevételével.
A közúti törvénykönyv rendelkezései nem tesznek lehetővé kevésbé korlátozott megoldásokat, mivel bármely ilyen eszköz telepítése vagy forgalomba hozatala előtt szükség van a megfelelőségi tanúsítványra vagy az egyenértékűségi tanúsítványra.
9c. Számos bírósági ítéletben az érintett eszközök méretezésével, illetve telepítésével kapcsolatos szabálytalanságok elbírálására felkért bírák nem kérdőjelezték meg azokat a biztonsági célkitűzéseket, amelyeket ezen eszközöknek teljesíteniük kell. A bíró inkább a szabálytalanságokat orvosolja, mintsem hogy az eszközt eltávolítsa, ami a közérdeket szolgálja.
Az intézkedés nem zavarja a belső piac működését; átlátható módon meghatározza a termékre vonatkozó biztonsági és használatra való alkalmassági követelményeket.
Az előregyártott termékek teljesítményére vonatkozó szabályozás eddigi hiánya oda vezethetett, hogy olyan alacsony minőségű termékeket használtak, amelyek nagyon gyorsan tönkrementek, és ezzel veszélyt jelentettek az úthasználókra, különösen a motorkerékpárosokra. A rendeletek célja a nem megfelelő termékek telepítésének megakadályozása.
10. Hivatkozások az alapszövegekre:
11. Nem
12.
13. Nem
14. Nem
15. Nem
16.
TBT-vonatkozás: Nem
SPS-vonatkozás: Nem
**********
Európai Bizottság
Kapcsolat: (EU) 2015/1535 irányelv
E-mail: grow-dir2015-1535-central@ec.europa.eu
