Üzenet 001
A Bizottság közleménye - TRIS/(2024) 3454
(EU) 2015/1535 irányelv
Bejelentés: 2024/0707/NL
A tagállam által benyújtott szövegtervezetről szóló értesítés
Notification – Notification – Notifzierung – Нотификация – Oznámení – Notifikation – Γνωστοποίηση – Notificación – Teavitamine – Ilmoitus – Obavijest – Bejelentés – Notifica – Pranešimas – Paziņojums – Notifika – Kennisgeving – Zawiadomienie – Notificação – Notificare – Oznámenie – Obvestilo – Anmälan – Fógra a thabhairt
Does not open the delays - N'ouvre pas de délai - Kein Fristbeginn - Не се предвижда период на прекъсване - Nezahajuje prodlení - Fristerne indledes ikke - Καμμία έναρξη προθεσμίας - No abre el plazo - Viivituste perioodi ei avata - Määräaika ei ala tästä - Ne otvara razdoblje kašnjenja - Nem nyitja meg a késéseket - Non fa decorrere la mora - Atidėjimai nepradedami - Atlikšanas laikposms nesākas - Ma jiftaħx il-perijodi ta’ dewmien - Geen termijnbegin - Nie otwiera opóźnień - Não inicia o prazo - Nu deschide perioadele de stagnare - Nezačína oneskorenia - Ne uvaja zamud - Inleder ingen frist - Ní osclaíonn sé na moilleanna
MSG: 20243454.HU
1. MSG 001 IND 2024 0707 NL HU 19-12-2024 NL NOTIF
2. Netherlands
3A. Ministerie van Financiën, Douane Groningen, CDIU.
3B. Wijziging van de Wet milieubeheer in verband met de invoering van een jaarverplichting circulaire polymeren, circulaire polymeereenheden en een register circulaire polymeereenheden (wetswijziging voor een Circulaireplasticnorm).
4. 2024/0707/NL - S50E - Környezetbarát intézkedések
5. A környezetgazdálkodásról szóló törvény módosítása a körkörös polimerekre és körkörös polimer-egységekre vonatkozó éves kötelezettség bevezetésével, valamint a körkörös polimer-egységek nyilvántartásával összefüggésben (a körforgásos műanyagok normájával kapcsolatos jogi módosítás).
6. A körforgásos műanyagok normája azokra a hollandiai vállalatokra vonatkozik, amelyek polimereket dolgoznak fel rész- vagy végtermékekké (polimerfeldolgozók).
7.
8. Az Infrastrukturális és Vízgazdálkodási Minisztérium az Éghajlatügyi és Zöld Növekedési Minisztériummal együttműködve dolgozik egy, a körforgásos műanyagok normájával kapcsolatos jogalkotási javaslaton. A törvényjavaslat célja, hogy 2027. január 1-jétől a Hollandiában letelepedett polimerfeldolgozókat arra kötelezze, hogy a fosszilis polimerek egy minimális százalékát újrahasznosított vagy bioalapú polimerekkel helyettesítsék. Bár a jogszabály alapja igen széles körű, nevezetesen a polimerek, függetlenül attól, hogy milyen termékekben használják őket, a kötelezettséget kezdetben a műanyag alkatrészekben és végtermékekben használt polimerekre fogják előírni. A körkörös műanyagok normájának célja kettős, nevezetesen: a körforgásos jelleg előmozdítása és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése az éghajlatváltozásról szóló törvényben meghatározott nemzeti éghajlat-politikai célokhoz való hozzájárulás végett.
A körkörös polimerek, például az újrafeldolgozott és a bioalapú polimerek feldolgozásának mértéke alkalmazásonként eltérő. Ezért az egyes polimerfeldolgozók által alkalmazható körkörös polimerek aránya is eltérő. Annak érdekében, hogy Hollandiában elérjék a körforgásos műanyagok tekintetében előírt átlagos éves minimális részarányt, ez a törvényjavaslat azt a kereskedelmi rendszert is szabályozza, amellyel a piac egészének el kell érnie a körforgásos műanyagok átlagos minimális részarányát. A körkörös polimerek feldolgozásához a polimerfeldolgozók adminisztratív, forgalmazható körkörös polimer-egységeket (CPE) kapnak. A polimerfeldolgozók ezeket a CPE-ket más polimerfeldolgozóknak is eladhatják, így például azok a polimerfeldolgozók, amelyek a körkörös polimerek jogszabályban előírt minimális arányánál többet dolgoznak fel, eladhatják a CPE-ket olyan polimerfeldolgozóknak, amelyek a körkörös polimerek kötelező minimális arányánál kevesebbet dolgoznak fel.
A törvényjavaslat magában foglalja a CPE-k beszerzése tekintetében a körforgásos polimerekre általános közigazgatási rendelet útján előírható követelmények megállapításának alapját. A körforgásos polimerek eredetére vonatkozóan fenntarthatósági követelmények, valamint sémakezelési és lánckezelési követelmények kerültek meghatározásra. A követelményeket az alábbiakban röviden ismertetjük. A követelményeknek való megfelelést a miniszterünk által elismert tanúsítási rendszer tanúsítványával kell igazolni. Létrehozásra kerül majd egy bizottság, amely a minisztert tanáccsal látja el a tanúsítási rendszerek elismerésével kapcsolatban. A tanúsítási rendszerek elismerésére vonatkozó szabályokat az általános közigazgatási rendelet fogja tartalmazni. A tanúsítási rendszer megválasztása összhangban van a jövőbeni uniós rendeletekre vonatkozó követelményekkel.
A norma nem közvetlen akadálya az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának. Polimerek esetében az eredet e norma szerint nem számít; csak a fenntarthatósági követelmények fontosak. Végül is ez a norma nem korlátozza a polimerek, illetve műanyagtermékek behozatalát vagy kivitelét. Voltaképp kölcsönös elismerésről van szó: ha az újrafeldolgozott anyagokat, a fenntartható bionyersanyagokat, valamint a műanyag alkatrészeket, illetve késztermékeket jogszerűen állították elő és hozták forgalomba egy másik tagállamban, Hollandiának engedélyeznie kell azokat a területén, és ezt meg is fogja tenni.
A környezetgazdálkodásról szóló törvényt kiegészítő 9.11.1–9.11.6. cikkek műszaki szabályokat tartalmazhatnak. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a műszaki követelményeket:
- Fenntarthatósági követelmények: az újrafeldolgozott anyag kizárólag műanyaghulladékból (fogyasztás utáni újrafeldolgozott anyag) származhat, és nem származhat gyártási folyamatból (fogyasztás előtti újrafeldolgozott anyag); A bionyersanyagok esetében a követelmények a környezetre gyakorolt káros hatások megelőzéséhez kapcsolódnak (a bionyersanyagok fenntarthatósági keretére hivatkozva).
- Sémakezelési és lánckezelési követelmények: a tanúsítványok megbízhatóságának biztosítása érdekében követelményeket írnak elő a sémakezelésre (a séma működésére, valamint a sémát alkalmazó vagy azon dolgozó tanúsító szervekre, ellenőrökre és gazdasági szereplőkre) és a lánckezelésre (olyan szabályok, eljárások és dokumentumok összessége, amelyekkel kapcsolatot teremtenek az anyag forrása és a lánc azon pontja között, ahol az anyaggal kapcsolatban valamilyen állítást tesznek; és amely meghatározza, hogy mely felügyeleti láncmodellek engedélyezettek).
9. A körforgásos műanyagok normája olyan nemzeti jogszabály, amely megfelel a körforgásos szakpolitikai céloknak és a jogszabályban meghatározott éghajlat-politikai céloknak. Nyomós közérdeken alapuló kényszerítő indoknak minősül, amely a környezet védelme. Az előállított műanyag kilogrammja utáni átlagosan 2,5 kg CO2-kibocsátás a primer fosszilis nyersanyagokból készült polimerek újrahasznosított vagy bionyersanyagokból készült polimerekkel való helyettesítésével csökkenthető. A nyersanyagok kitermelése és az előállítás során kevesebb CO2 kerül kibocsátásra. Kevesebb műanyagot is égetnek el.
Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a standard, annál nagyobb lesz a környezeti előny. Hollandiában kb. 2,3 millió tonna polimert dolgoznak fel műanyag alkatrészekké vagy végtermékekké. Az is ismert, hogy Hollandiában évente több mint 0,7 millió tonna műanyagot égetnek el hulladékégető művekben. A standard szintjétől függően a fosszilis anyagok körforgásos polimerekkel való helyettesítése és a hulladékégetés csökkentése ily módon környezeti előnyökkel jár. A cél, hogy 2030-ra átlagosan 0,7 millió tonnával csökkenjen a CO2-kibocsátás.
Az újrafeldolgozott vagy bioalapú polimerek minimális százalékos arányának feldolgozására vonatkozó technikai követelmény megfelelő e közérdek védelmére. Mindez viszonylag nagy bizonyossággal biztosítja a körforgásos műanyagláncra való átállást. A követelmény nem lépi túl a már említett érdek védelméhez szükséges mértéket sem, mivel a meghatározott standard teljesítését követően nincs további ösztönző a további fenntarthatóságra. Végül a követelmény a legkevésbé korlátozó eszköz a szóban forgó cél eléréséhez, mivel maga a piac határozza meg a kereskedelmi rendszeren keresztül, hogy hol valósul meg a fenntarthatóság, és egyben ez a legköltséghatékonyabb is.
A fent említett műszaki követelmények (lásd a 8. pontot) szükségesek, megkülönböztetéstől mentesek és arányosak. A fosszilis műanyagok által az éghajlatra, a környezetre gyakorolt nagy nyomás, a nyersanyagok szűkössége, valamint az újrafeldolgozási ágazat által középtávon igényelt bizonyosság miatt szükségesek. Megkülönböztetéstől mentesek, mivel minden hollandiai feldolgozóra kiterjednek, és minden feldolgozóra ugyanazok a követelmények vonatkoznak, ez azonban nem ró kereskedelmi akadályokat az uniós feldolgozókra, mivel az import és az export nincs szabályozva. És arányosak, mivel a norma, miközben meghatározó szerepet tölt be az EU-ból származó újrahasznosított anyagokra vonatkozó termékkövetelmények terén (erről bővebben lásd alább), nem tér el nagyon a százalékos arányok tekintetében, és a vállalatok a kereskedelmi rendszert is használhatják a normának való megfeleléshez.
Nincs olyan európai jogszabály, amely a körforgásos műanyagok normájához hasonló lenne. Végül is nincs általános európai szabályozás a körforgásos nyersanyagok (polimerek) műanyaggyártás során történő kötelező feldolgozására vonatkozóan. Európai szinten termékspecifikus újrahasznosított anyagokra vonatkozó követelmények kerültek bejelentésre. A csomagolásnak 2030-tól az újrafeldolgozott anyagokra vonatkozó követelményeknek kell majd megfelelnie. Az újrafeldolgozott anyagokra vonatkozó európai uniós követelmények végső soron javítani fogják az újrafeldolgozott anyagok piacát azáltal, hogy ösztönzik az újrafeldolgozott anyagokból készült termékek iránti keresletet, de a csomagoláson kívül még nem világos, hogy a jövőben mely termékekre vonatkoznak majd az újrafeldolgozott anyagokra vonatkozó követelmények. Mivel a körkörös műanyagok normája a polimerfeldolgozókra vonatkozik, a norma hozzájárul mind az újrafeldolgozott anyagok iránti kereslethez, mind az újrafeldolgozott anyagot tartalmazó termékek kínálatához. Emellett a körforgásos műanyagok normája nemcsak az újrafeldolgozott anyagok, hanem a bioalapú polimerek feldolgozását is szabályozza – európai szinten még nem jelentettek be követelményeket.
Miként az a 8. pontban már kifejtésre került, a norma nem képezi az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának közvetlen akadályát sem. A norma további követelményeket támaszt a Hollandiában letelepedett polimerfeldolgozókkal szemben. Ez lehetővé teszi számukra, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos további követelmények alapján megkülönböztessék magukat a más országokból származó feldolgozóktól. Az európai termékszabályozásban bejelentett újrahasznosítási kötelezettségeket előrevetítve a norma ezért azt is eredményezheti, hogy az európai vásárlók hamarabb választanak holland feldolgozókat.
Hollandiában a fosszilis polimerek iránti kereslet relatív értelemben a norma eredményeként csökkenni fog. Ugyanakkor meg fog nőni Hollandiában a körkörös polimerek iránti kereslet. Ez egyes hollandiai vállalatokat versenyelőnyhöz juttathatja. A fosszilis polimerekről a körforgásos polimerekre való átállás során a legkisebb költségnövekedést elszenvedő feldolgozók még keresni is tudnak majd a kereskedelmi rendszerből, mivel a CPE-k a legolcsóbbak a számukra, és ezért azok több pénzért értékesíthetők.
Az is lehetséges, hogy a műanyag alkatrészek, illetve végtermékek vásárlói körében kisebb lesz a kereslet a Hollandiából származó alkatrészek vagy végtermékek iránt, mivel ezeket a termékeket olyan országokból is behozhatják, ahol nincs szabályozás az újrafeldolgozott anyagok minimális arányának feldolgozására. A holland feldolgozók várható 2–13 %-os átlagos költségnövekedésével az általuk gyártott alkatrészek, illetve végtermékek is drágulni fognak. Egyre kisebb annak valószínűsége, hogy a hollandiai vevők más uniós országokból származó alkatrészekre és végtermékekre válthatnak, mivel az elkövetkező években várhatóan több európai fenntarthatósági követelmény is bevezetésre kerül termékszinten. Ennek eredményeként várhatóan Hollandiában is nőni fog a nagyobb arányban körforgásos polimereket tartalmazó alkatrészek, illetve végtermékek iránti kereslet.
Amennyiben a szabad mozgás korábban említett közvetett akadályai mégis felmerülnének, azokat a fent említett közérdeken alapuló kényszerítő indok igazolhatja: ez pedig a környezet védelme.
10. Az alapszövegek hivatkozási száma vagy címe: Alapszövegek nem állnak rendelkezésre
11. Nem
12.
13. Nem
14. Nem
15. Igen
16.
TBT-vonatkozás: Nem
SPS-vonatkozás: Nem
**********
Európai Bizottság
Kapcsolat: (EU) 2015/1535 irányelv
E-mail: grow-dir2015-1535-central@ec.europa.eu
