Üzenet 901
A Bizottság közleménye - TRIS/(2025) 0727
Információszolgáltatási eljárás EK - EFTA
Bejelentés: 2025/9003/NO
Notification – Notification – Notifzierung – Нотификация – Oznámení – Notifikation – Γνωστοποίηση – Notificación – Teavitamine – Ilmoitus – Obavijest – Bejelentés – Notifica – Pranešimas – Paziņojums – Notifika – Kennisgeving – Zawiadomienie – Notificação – Notificare – Oznámenie – Obvestilo – Anmälan – Fógra a thabhairt
Does not open the delays - N'ouvre pas de délai - Kein Fristbeginn - Не се предвижда период на прекъсване - Nezahajuje prodlení - Fristerne indledes ikke - Καμμία έναρξη προθεσμίας - No abre el plazo - Viivituste perioodi ei avata - Määräaika ei ala tästä - Ne otvara razdoblje kašnjenja - Nem nyitja meg a késéseket - Non fa decorrere la mora - Atidėjimai nepradedami - Atlikšanas laikposms nesākas - Ma jiftaħx il-perijodi ta’ dewmien - Geen termijnbegin - Nie otwiera opóźnień - Não inicia o prazo - Nu deschide perioadele de stagnare - Nezačína oneskorenia - Ne uvaja zamud - Inleder ingen frist - Ní osclaíonn sé na moilleanna
MSG: 20250727.HU
1. MSG 901 IND 2025 9003 NO HU 13-03-2025 NO NOTIF
2. Norway
3A. Royal Ministry of Trade, Industry and Fisheries
Departement of Trade Policy
P.O. Box 8090, Dep
NO-0032 Oslo
Norway
3B. Royal Ministry for Climate and Environment
Department of Climate Change
P.O.Box 8013 Dep
N-0030 Oslo
Norway
4. 2025/9003/NO - B00 - Építőipar
5. Az ásványolaj épületek fűtésére történő felhasználásának tilalmáról szóló rendelet módosításai.
6. Fosszilis gáz felhasználása építés vagy felújítás alatt álló épületek és épületrészek ideiglenes fűtésére és szárítására, beleértve beton megszilárdítását, festék szárítását stb.
7.
8. Az ásványolaj használatára vonatkozó tilalmat 2018 júniusában fogadták el, és 2020. január 1-jén lépett hatályba. A tilalom – néhány kivételtől eltekintve – megtiltja az ásványolaj épületek fűtésére történő felhasználását. Ezt a 2017/9009/N számú értesítés fejti ki részletesebben. 2022. január 1-jétől a tilalom kiterjed az ásványolaj építés alatt álló épületek ideiglenes fűtésére és szárítására, valamint épületelemek szárítására történő felhasználásának tilalmára is. A rendelet mentességet biztosít az ásványolaj épületek szárítására történő felhasználására annak érdekében, ha megelőzné az épületek károsodását előre nem látható események esetén.
A rendelet e kiegészítése kiterjeszti a tilalmat, hogy az magában foglalja a fosszilis gáz használatának tilalmát az építési összetevők/elemek ideiglenes fűtésére és szárítására az építés vagy felújítás alatt álló épületekben. Ez a tilalom várhatóan 2025. július 1-jén lép hatályba. A fosszilis gázoknak a helyben öntött beton megszilárdítására és homlokzat fűtésére történő felhasználása tekintetében a tilalom 2027. július 1-jén lép hatályba.
A tilalom nem terjed ki az olyan fűtésre, amelynek célja súlyos és előre nem látható eseményeket követő károk megelőzése.
Az önkormányzat az illetékes hatóság a tilalom betartásának ellenőrzésére és biztosítására, és rendkívüli esetekben egyedi mentességeket adhat a tilalom alól. A fűtési rendszer tulajdonosa és felhasználója felel a rendeletben foglalt rendelkezések betartásáért.
9. A tilalom fő célja az építőiparból származó üvegházhatású gázok csökkentése.
Norvégia a Párizsi Megállapodás része, és vállalja, hogy csökkenti a kibocsátásokat
2030-ra legalább 50% és 55% között az 1990-es szinthez képest. Norvégia most nyújtja be a 2035-re szóló Párizsi Megállapodáshoz való új, nemzetileg meghatározott hozzájárulását.
Az EGT Vegyes Bizottság 269/2019. sz. határozatában az EU, Izland és Norvégia hivatalosan megállapodott abban, hogy együttműködnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó céljaink megvalósításában. E határozattal Izland és Norvégia az európai uniós éghajlat-politikai keret mindhárom pillérében részt vesz. Ez magában foglalja a közös kötelezettségvállalási rendeletben való részvételt, amely az EU ETS (kibocsátáskereskedelmi rendszer) hatálya alá nem tartozó kibocsátásokat szabályozza. Ez magában foglalja az építési ágazatból származó kibocsátásokat is. Norvégia kötelezettséget vállal arra, hogy az ETS-en kívüli ágazatokban 2030-ban 2005-höz képest 40%-kal csökkenti a kibocsátást.
A fosszilis gáznak az építés és felújítás alatt álló épületekben az épületelemek/-összetevők ideiglenes fűtésére és szárítására való felhasználásának a meglévő tilalomba való belefoglalása további hozzájárulást jelent majd a kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli kibocsátások csökkentéséhez és a közös kötelezettségvállalási rendelet szerinti célkitűzésünk teljesítéséhez.
Attól függetlenül, hogy melyik intézkedést kívánják végrehajtani, a kibocsátáscsökkentéseknek meg kell valósulniuk a tilalom fő céljának elérése érdekében. Az építés és rehabilitáció alatt álló épületek épületelemeinek/-összetevőinek fűtésére és szárítására használt fosszilis gázból származó ÜHG-kibocsátás csökkentésének egyetlen módja a fosszilis gáz használatának csökkentése.
A norvég kormány évek óta intézkedéseket vezet be az építőipari ágazat ÜHG-kibocsátásának csökkentése érdekében. Ennek következtében már számos különböző intézkedés van érvényben az ágazatból származó kibocsátások csökkentésére; CO2-adó és támogatási rendszerek az Enova és az önkormányzatok részéről.
A fosszilis gázra is vonatkozik CO2-adó. Bár ez az adó önmagában nem kibocsátáscsökkentési intézkedés, a fosszilis gázra kivetett adó szintén hozzájárul a kibocsátások csökkentéséhez. Ezek az intézkedések azonban önmagukban nem eredményezték az ÜHG-kibocsátás megfelelő csökkentését.
Egy alternatív intézkedés – például a szén-dioxid-adó emelése – alkalmazásával a csökkentések nagymértékben függenének a szén-dioxid-adó mértékétől és a fűtési rendszer megváltoztatásával kapcsolatos költségektől. Alternatív intézkedések, például a szén-dioxid-adó emelésének éghajlati hatása ezért bizonytalanabb lenne, mint a tilalom. A tilalom olyan hatékony intézkedés, amely megtiltja a fosszilis gáz használatát az építés és felújítás alatt álló épületek épületelemeinek ideiglenes fűtésére és szárítására, és biztosítja, hogy a kibocsátás a forrásnál csökkenjen.
Ami a környezeti hatásokat illeti, a rendelet csökkenteni fogja az építőipari ágazat ÜHG-kibocsátását, amint azt a fentiekben kifejtettük. Ezen túlmenően a tilalom hozzájárulna Norvégia éghajlati kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez is, vö. a fenti szövegpontosításokkal.
A fűtési rendszer fosszilis gázról megújuló vagy más fosszilis energiahordozóktól mentes forrásokra történő átalakítása költséget von maga után az építő- és építőipari vállalkozások számára. A SINTEF, Európa egyik legnagyobb független kutatószervezete kiszámította, hogy az építési területen a kötélzet és az üzemeltetés költségei az építési projekt teljes költségének 8%-át teszik ki. Az épületek fűtési költsége ezeknek a költségeknek egy kis összege. Az építés alatt álló épületek fűtésére és szárítására számos megújuló alternatíva létezik, mint például a biotüzelőanyagok, a távfűtés és a villamos energia. A megújuló fűtésre való átállás költségei eseti alapon változnak, és az építési terület földrajzi elhelyezkedésétől is függenek. Az Enova állami vállalat olyan építkezések számára kínál finanszírozást, amelyek megújuló technológiákat használnak, és nulla kibocsátású építkezésekre törekednek.
Annak ellenére, hogy a tilalom mind a magán-, mind az állami szektor számára költségekkel jár, a minisztérium úgy véli, hogy a tilalom arányos, mivel csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, vö. a fenti részletekkel.
10. Hivatkozások az alapszövegekre: Az alapszövegeket egy korábbi értesítés keretében küldték meg:
2017/9009/N
11. Nem
12.
13. Nem
14. Nem
15. Igen
16.
TBT-vonatkozás: Nem
SPS-vonatkozás: Nem
**********
Európai Bizottság
Kapcsolat: (EU) 2015/1535 irányelv
E-mail: grow-dir2015-1535-central@ec.europa.eu
