Üzenet 001
A Bizottság közleménye - TRIS/(2026) 2390
(EU) 2015/1535 irányelv
Bejelentés: 2026/0458/BE
A tagállam által benyújtott szövegtervezetről szóló értesítés
Notification – Notification – Notifzierung – Нотификация – Oznámení – Notifikation – Γνωστοποίηση – Notificación – Teavitamine – Ilmoitus – Obavijest – Bejelentés – Notifica – Pranešimas – Paziņojums – Notifika – Kennisgeving – Zawiadomienie – Notificação – Notificare – Oznámenie – Obvestilo – Anmälan – Fógra a thabhairt
Does not open the delays - N'ouvre pas de délai - Kein Fristbeginn - Не се предвижда период на прекъсване - Nezahajuje prodlení - Fristerne indledes ikke - Καμμία έναρξη προθεσμίας - No abre el plazo - Viivituste perioodi ei avata - Määräaika ei ala tästä - Ne otvara razdoblje kašnjenja - Nem nyitja meg a késéseket - Non fa decorrere la mora - Atidėjimai nepradedami - Atlikšanas laikposms nesākas - Ma jiftaħx il-perijodi ta’ dewmien - Geen termijnbegin - Nie otwiera opóźnień - Não inicia o prazo - Nu deschide perioadele de stagnare - Nezačína oneskorenia - Ne uvaja zamud - Inleder ingen frist - Ní osclaíonn sé na moilleanna
MSG: 20262390.HU
1. MSG 001 IND 2026 0458 BE HU 28-08-2026 BE NOTIF
2. Belgium
3A. FOD Economie, KMO, Middenstand en Energie
Algemene Directie Kwaliteit en Veiligheid - Dienst Verbindingsbureau - BELNotif
NG III – 2de verdieping
Koning Albert II-laan, 16
B - 1000 Brussel
be.belnotif@economie.fgov.be
3B. Vlaamse Gemeenschap
Departement Cultuur, Jeugd en Media
Team Media en Film
4. 2026/0458/BE - SERV30 - Média
5. Rendelettervezet a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló, 2009. március 27-i rendeletnek a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket potenciálisan érintő közvetítői szolgáltatások során történő védelme tekintetében történő módosításáról
6. Ez a rendelettervezet a kiskorúak védelmére vonatkozik, és 13 éves korhatárt vezet be az olyan közvetítői szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében, amelyek hatással lehetnek a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére.
7.
8. Ez a rendelettervezet korlátozza a 13 év alatti kiskorúak hozzáférését bizonyos közvetítői szolgáltatásokhoz, amelyek káros hatással lehetnek a fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésükre.
A flamand kormány kimerítő listát állít össze azokról a közvetítői szolgáltatásokról, amelyekre a korhatár vonatkozik. A rendelet kockázatalapú. A lista összeállításakor és frissítésekor figyelembe kell venni a szolgáltatás jellegét és sajátosságait, a tervezett vagy tényleges felhasználást, a szolgáltatás terjedelmét és a felhasználói bázist, a kiskorúakat fenyegető konkrét kockázatokat, valamint a szolgáltató által hozott védelmi intézkedéseket. Ez összhangban van az Európai Bizottságnak a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 28. cikkére vonatkozó iránymutatásában meghatározott kritériumokkal.
Ha a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet alapján az illetékes felügyeleti hatóság megállapítja, hogy valamely szolgáltatás nem felel meg a 28. cikk (1) bekezdésének, ez azt eredményezheti, hogy az adott szolgáltatás felkerül a listára. Ezenkívül a kockázatértékelés során a flamand kormány figyelembe veheti többek között a bírósági határozatokat, a tudományos tanulmányokat és a szakértői szervezetek indokolással ellátott véleményeit. A listára történő felvétel eljárása nem jelent külön végrehajtási eljárást a digitális szolgáltatásokról szóló rendelethez képest.
A tervezet meghatározza az alkalmazandó korhatárt, de nem törekszik arra, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet mellett külön flamand kötelezettségi rendszert vezessen be a életkor-ellenőrzés vagy -igazolás tekintetében. Az, hogy a szolgáltatók hogyan ellenőrzik a felhasználók életkorát, továbbra is a harmonizált európai keret, különösen a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 28. cikke és az azon alapuló európai bizottsági iránymutatás hatálya alá tartozik. Ez az iránymutatás többek között a hatékonyságra, az arányosságra, a magánélet védelmére és az adattakarékosságra vonatkozó követelményeket határoz meg, és kifejezetten előírja az életkor ellenőrzését, amennyiben a nemzeti szabályok alsó korhatárt állapítanak meg az online közösségimédia-szolgáltatások bizonyos kategóriáira vonatkozóan.
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet betartásának felügyeletét továbbra is teljes mértékben az említett rendelet IV. fejezetének megfelelően kell megszervezni. A 28. cikkre az 56. cikkben meghatározott hatásköri szabályok vonatkoznak. Az Európai Bizottság fenntartja kizárólagos hatáskörét az online óriásplatformokra és a nagyon népszerű online keresőprogramokra vonatkozóan a 34. és 35. cikkben meghatározott további kötelezettségek tekintetében.
A tervezet tartalmazza továbbá azokat a rendelkezéseket, amelyek a személyes adatok kezelésére és biztonságára vonatkozóan szükségesek a lista összeállításával összefüggésben, az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazása során.
9. Az intézkedés célja, hogy a 13 év alatti gyermekeket jobban megvédje az egyes online közvetítői szolgáltatásokkal összefüggő kockázatoktól. 2025-ben a belga Legfelsőbb Egészségügyi Tanács (Belgische Hoge Gezondheidsraad) multidiszciplináris szakirodalmi áttekintés alapján megvizsgálta a képernyő- és a közösségimédia-használat hatását. A Tanács hangsúlyozza, hogy a hatások általában enyhék vagy közepesek, és nagymértékben függenek a kontextustól, és hogy a digitális média előnyökkel is járhat. Ugyanakkor meghatározza azokat a konkrét kockázatokat is – beleértve az alvászavart, a problémás használatot, az internetes megfélemlítést, a behálózást és a káros tartalmaknak való kitettséget –, amelyekkel szemben a kisgyermekek különösen kiszolgáltatottak.
Az a döntés, hogy a korhatárt 13 évben határozzák meg, összhangban áll ezzel a szakértői véleménnyel. A korhatárt támogató, bevont szakértők többsége 13 éves alsó korhatárt javasol a nem csevegésalapú platformok esetében, amelyet szülői útmutatás, médiatudatosság és felügyelet mellett biztosított fokozatos hozzáférés követne.
Ezen intézkedés szükségességét részben az indokolja, hogy a kisgyermekek hozzáférnek a közösségi médiához. Bár a legtöbb platform a szerződési feltételeiben 13 éves alsó korhatárt ír elő, ez a korhatár a valóságban láthatólag korlátozott hatású. A Medianest 2025-re vonatkozó adatai azt mutatják, hogy a szülők 84 %-a szerint gyermeke 13 éves kora előtt hozta létre az első saját közösségimédia-fiókját, az átlagos életkor pedig 10 év és 3 hónap volt.
A hatályos európai jogszabályok már tartalmaznak fontos kötelezettségeket a kiskorúak védelmére vonatkozóan. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 28. cikke előírja, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformoknak megfelelő és arányos védelmi intézkedéseket kell hozniuk, de önmagában nem jelent egységes alsó korhatárt a hozzáférésre vonatkozóan. Hasonlóképpen, az általános adatvédelmi rendelet 8. cikke szerinti 13 éves belga korhatár nem minősül a hozzáférésre vonatkozó általános korhatárnak, hanem arra vonatkozik, hogy a kiskorú képes önállóan hozzájárulni a személyes adatok kezeléséhez. A tervezet ezért egyértelmű törvényi korhatárt állapít meg.
Szándékosan nem választották a közösségi médiára vonatkozó általános tilalmat, illetve a 15 vagy 16 éves magasabb korhatárt. A hozzáférés korlátozása kizárólag a 13 év alatti gyermekekre, valamint kizárólag azokra a szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek a konkrét kockázatuk alapján felkerültek egy kimerítő listára. Azok a szolgáltatások, amelyek megfelelő védelmi intézkedések révén kellően biztonságos online környezetet biztosítanak, nem kerülnek fel a listára, vagy törölhetők onnan. Ezzel elkerülhető, hogy a különböző kockázati profilú szolgáltatásokat egyformán kezeljék.
Emellett az intézkedés egy szélesebb körű megközelítés részét képezi, amely magában foglalja a médiatudatosságot, a szülői útmutatást, a figyelemfelhívást és a jogérvényesítést. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti maximális harmonizációt szintén figyelembe kell venni. Flandria meghatározza a korhatárt, de nem hoz létre külön nemzeti rendszert az életkor-ellenőrzéssel kapcsolatos technikai vagy kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségek tekintetében. Azt, hogy a szolgáltatók hogyan alkalmazzák az életkor-ellenőrzési szabályokat, továbbra is a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 28. cikke és az Európai Bizottság iránymutatása szabályozza. Ennek eredményeként elkerülhetők a további nemzeti műszaki követelmények, és korlátozott a határokon átnyúló szolgáltatások forgalmára gyakorolt hatás.
Az intézkedés célja tehát, hogy egyensúlyt teremtsen a kisgyermekek egészségének, biztonságának és fejlődésének védelme, a digitális részvételhez való joguk, a személyes adatok védelme és a szolgáltatások belső piacon belüli szabad mozgása között.
9a. Az intézkedés célja, hogy megvédje a kiskorúak egészségét, biztonságát, valamint fizikai, mentális és erkölcsi fejlődését az egyes online közvetítői szolgáltatások által jelentett kockázatokkal szemben. Ezek közé tartozik a káros vagy életkornak nem megfelelő tartalomnak való kitettség, az internetes megfélemlítés, a behálózás, a problémás vagy függőséget okozó használat, valamint a hosszú távú használatot ösztönző tervezési mechanizmusok.
Az intézkedés tudományos kutatásokon és szakértői véleményen alapul. 2025-ben a belga Legfelsőbb Egészségügyi Tanács multidiszciplináris szakirodalmi áttekintés alapján, részben a GRADE-módszertan szerint megvizsgálta a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat. A Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a képernyő- és a közösségimédia-használat hatásai általában enyhék vagy közepesek, és nagymértékben függenek a kontextustól. A hatást részben a tartalom, a platform kialakítása, a használat kontextusa és az egyéni jellemzők határozzák meg. Ugyanakkor konkrét kockázatokat is azonosítottak – beleértve az internetes megfélemlítést, a behálózást, a káros tartalmakat, az alvászavart és a problémás használatot –, amelyekkel szemben a kisgyermekek és a serdülők különösen kiszolgáltatottak.
Ezek a megállapítások nem egy általános, hanem egy célzott intézkedést támasztanak alá. A tervezet nem ír elő hozzáférési korlátozást valamennyi digitális vagy közvetítői szolgáltatásra vonatkozóan. Kizárólag azok a szolgáltatások vehetők fel egy kimerítő listára, amelyek jellegük, tulajdonságaik, használatuk, terjedelmük és konkrét kockázataik alapján valószínűleg károsan hatnak a kiskorúak fejlődésére. A szolgáltatás meglévő védelmi intézkedéseit is figyelembe kell venni. Azokat a szolgáltatásokat, amelyek kellően biztonságos online környezetet biztosítanak, nem kell felvenni a listára, vagy törölhetők onnan.
A 13 éves korhatár választását a szakértői vélemény is alátámasztja. Pontosabban, a bevont szakértők többsége támogatja a 13 éves korhatárt a nem csevegésalapú platformok esetében, amelyet felügyelt és fokozatos bevezetés követne.
Végezetül az intézkedés egy szélesebb körű megközelítés részét képezi, amely magában foglalja a médiatudatosságot, a szülői útmutatást, a jogérvényesítést és a digitális rezilienciát. Ez biztosítja, hogy a célkitűzés koherens és szisztematikus módon valósuljon meg (lásd az „Online biztonság” cselekvési tervet).
9b. Az intézkedés hatással lehet az online szolgáltatások határokon átnyúló nyújtására, mivel előírja a szolgáltatók számára, hogy az érintett felhasználók esetében vegyék figyelembe a 13 éves korhatárt. A korlátozás azonban nem akadályozza meg, hogy a szolgáltatásokat 13 éves vagy annál idősebb személyek határokon átnyúlóan használják vagy nyújtsák. Ezenkívül a korlátozás kizárólag a kockázat alapján kiválasztott szolgáltatások egy csoportjára alkalmazandó.
A hatályos jogszabályok már jelentős védelmet biztosítanak, de nem írnak elő 13 éves általános alsó korhatárt az említett szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozóan. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 28. cikke előírja, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformok kötelesek megfelelő és arányos védelmi intézkedéseket bevezetni. Ezzel szemben az általános adatvédelmi rendelet 8. cikkében meghatározottak szerinti 13 éves belga életkor a személyes adatok kezeléséhez való önálló hozzájárulás képességére vonatkozik, és nem minősül a hozzáférésre vonatkozó általános korhatárnak. A számos platform szerződési feltételeiben meghatározott 13 éves kor elsősorban egy szerződéses választás.
Ráadásul a gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyen szerződéses kötelezettségek hatékonysága korlátozott. A Medianest 2025-re vonatkozó adatai azt mutatják, hogy a szülők 84 %-a szerint gyermeke 13 éves kora előtt hozta létre az első saját közösségimédia-fiókját, az átlagos életkor pedig 10 év és 3 hónap volt. A Legfelsőbb Egészségügyi Tanács azt is megjegyzi, hogy sok gyermek már jóval 13 éves kora előtt használja ezeket a platformokat, és hogy a jelenlegi életkor-ellenőrzési intézkedések nem megfelelőek.
Kevésbé korlátozó intézkedéseket is megvizsgáltak, amelyek továbbra is a politika részét képezik, beleértve a médiatudatosságot, a figyelemfelhívást, a szülői útmutatást, valamint a platformok biztonságosabb kialakítását célzó intézkedéseket. A Legfelsőbb Egészségügyi Tanács hangsúlyozza, hogy a korhatárt nem szabad elszigetelt intézkedésként kezelni, és a megelőzés, az oktatás, a támogatás, valamint a platformok általi felelősségvállalás kombinációját javasolja. Ugyanakkor a korhatárt támogató szakértők azzal érvelnek, hogy a szülői útmutatás és a médiaoktatás önmagában nem képes teljes mértékben ellensúlyozni a korai kitettséggel összefüggő fejlődési sebezhetőséget.
A belső piac korlátozásának minimalizálása érdekében döntés született arról, hogy nem kerül sor a közösségi médiához való hozzáférésre vonatkozó általános korlátozás bevezetésére, és a korhatárt sem nő 15 vagy 16 évre. Az intézkedés csak a 13 év alatti gyermekekre vonatkozik, és kizárólag azokra a szolgáltatásokra, amelyek esetében a konkrét kockázatok indokolják a hozzáférés korlátozását. Ez célzottabb intézkedést jelent, mint az online szolgáltatások egy teljes kategóriájára vonatkozó egységes korlátozás.
9c. Az intézkedés kidolgozásakor figyelembe vették mind a kiskorúak védelmének fontosságát, mind a digitális részvételre és a szolgáltatások határokon átnyúló forgalmára gyakorolt lehetséges hatásokat.
A tudományos bizonyítékok azonban nem indokolják a közösségi média általános negatív értékelését. A Legfőbb Egészségügyi Tanács kifejezetten hangsúlyozza, hogy a hatások általában enyhék vagy közepesek, és a kontextustól függenek, és hogy a digitális média előnyökkel is járhat, ideértve a társas kapcsolatokat, a tanulást, a kreativitást és az információkhoz való hozzáférést. A Tanács ezért óva int az általánosító megközelítéstől, és rámutat arra, hogy a kockázatok a platformtól, a tartalomtól, a kontextustól és a szülői támogatástól függően változnak.
Éppen ezért a tervezett intézkedés korlátozott. Nincs általános tilalom a közösségi média vagy az internet használatára vonatkozóan. A hozzáférés korlátozása kizárólag a 13 év alatti gyermekekre, valamint azokra a szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek egy konkrét kockázatértékelést követően felkerültek egy kimerítő listára. Ha egy szolgáltatás megfelelő védelmi intézkedéseket biztosít, a listára való felvétele nem indokolt, illetve a szolgáltatást le lehet venni a listáról.
Az életkor-ellenőrzés tekintetében a szolgáltatókra háruló adminisztratív terhek is csökkenni fognak. A tervezet meghatározza az alkalmazandó korhatárt, de nem hoz létre külön flamand rendszert az életkor-ellenőrzéssel vagy -igazolással kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozóan. Ez figyelembe veszi a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet alapját képező maximális harmonizáció elvét: a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet által harmonizált kérdések tekintetében a szolgáltatókra nem vonatkoznak további nemzeti kötelezettségek.
Ezért azt, hogy a szolgáltatók hogyan ellenőrzik a felhasználók életkorát, továbbra is az európai keret, különösen a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 28. cikke és az Európai Bizottság iránymutatása szabályozza. A tervezet nem ír elő konkrét technikai módszert, és nem követeli meg személyazonosító okmány, eID, nemzeti nyilvántartási szám vagy bármely más konkrét azonosítási eszköz használatát. Az európai iránymutatások előírják, hogy az életkor-ellenőrzési módszereknek többek között pontosnak, megbízhatónak, hathatósnak, nem tolakodónak és megkülönböztetésmenteseknek kell lenniük.
A nemzeti intézkedés ezért a korhatár elfogadására korlátozódik, a végrehajtásához kapcsolódó technikai és kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeket pedig a harmonizált európai keret szabályozza. Ezzel elkerülhetők a további nemzeti műszaki követelmények, és így csökken a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás előtt álló potenciális akadály is.
E korlátozások fényében a szolgáltatásnyújtásra gyakorolt hatás nem tekinthető túlzottnak az elérni kívánt védelmi célkitűzéshez képest. A tétlenség potenciális káros hatása abban rejlik, hogy a kisgyermekek továbbra is hozzáférhetnek olyan szolgáltatásokhoz, amelyeknek fejlődési szempontból különösen kiszolgáltatottak. Ezzel szemben a potenciális piaci akadályt korlátozza az alacsony korhatár, a szelektív listás megközelítés, a dinamikus értékelés és a hatályos európai jogszabályokhoz való igazodás.
10. Az alapszövegek száma vagy címe:
11. Nem
12.
13. Nem
14. Nem
15. Nem
16.
TBT-vonatkozás: Nem
SPS-vonatkozás: Nem
**********
Európai Bizottság
Kapcsolat: (EU) 2015/1535 irányelv
E-mail: grow-dir2015-1535-central@ec.europa.eu
