Üzenet 001
A Bizottság közleménye - TRIS/(2026) 1412
(EU) 2015/1535 irányelv
Bejelentés: 2026/0260/DE
A tagállam által benyújtott szövegtervezetről szóló értesítés
Notification – Notification – Notifzierung – Нотификация – Oznámení – Notifikation – Γνωστοποίηση – Notificación – Teavitamine – Ilmoitus – Obavijest – Bejelentés – Notifica – Pranešimas – Paziņojums – Notifika – Kennisgeving – Zawiadomienie – Notificação – Notificare – Oznámenie – Obvestilo – Anmälan – Fógra a thabhairt
Does not open the delays - N'ouvre pas de délai - Kein Fristbeginn - Не се предвижда период на прекъсване - Nezahajuje prodlení - Fristerne indledes ikke - Καμμία έναρξη προθεσμίας - No abre el plazo - Viivituste perioodi ei avata - Määräaika ei ala tästä - Ne otvara razdoblje kašnjenja - Nem nyitja meg a késéseket - Non fa decorrere la mora - Atidėjimai nepradedami - Atlikšanas laikposms nesākas - Ma jiftaħx il-perijodi ta’ dewmien - Geen termijnbegin - Nie otwiera opóźnień - Não inicia o prazo - Nu deschide perioadele de stagnare - Nezačína oneskorenia - Ne uvaja zamud - Inleder ingen frist - Ní osclaíonn sé na moilleanna
MSG: 20261412.HU
1. MSG 001 IND 2026 0260 DE HU 22-05-2026 DE NOTIF
2. Germany
3A. Bundesministerium für Wirtschaft und Energie, Referat EB3
3B. Der Beauftragte der Bundesregierung für Kultur und Medien (BKM), Referat KM56 (E-Mail: km56@bkm.bund.de)
4. 2026/0260/DE - SERV30 - Média
5. Az európai audiovizuális alkotásoknak a médiaszolgáltatók beruházási kötelezettsége révén történő népszerűsítéséről szóló törvény (a médiaberuházási kötelezettségről szóló törvény – MedienInvestVG)
6. Lekérhető médiaszolgáltatások vagy lekérhető videószolgáltatások
7.
8. A MedienInvestVG értelmében a médiaszolgáltatóknak – azaz az on-demand videószolgáltatóknak és a német nézői piacból bevételt szerző, médiakönyvtárral rendelkező televíziós műsorszolgáltatóknak – nettó forgalmuk 8 százalékát (vagy a közszolgálati műsorszolgáltatók esetében a műsorköltségeik 8 százalékát) európai audiovizuális alkotások gyártásába és forgalmazásába kell befektetniük. A cél a beruházások stabil és fenntartható szintjének biztosítása a német filmgyártási ágazatban. Ezen beruházások meghatározott hányadát alkvóták keretében új alkotások gyártására (60 %), eredeti német nyelvű alkotásokra (80 %) és független filmgyártók produkcióira (70 %) kell fordítani. Emellett a jogok visszaszállására vonatkozó záradék célja a független filmproducerek helyzetének megerősítése. A piac megfelelő rugalmasságának egyidejű biztosítása érdekében a kívülmaradási záradék lehetővé teszi a törvény beruházásokkal kapcsolatos rendelkezéseitől való eltérést a médiaszolgáltató és egy vagy több gyártói képviseleti szervezet közötti önkéntes megállapodás révén, feltéve, hogy a médiaszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy legalább 12%-kal növeli a beruházásokat, és méltányos szabályokat állapít meg a használati jogok megadására vonatkozóan. A Német Filmfinanszírozási Intézet (Filmförderungsanstalt = FFA) a médiaszolgáltatók által bizalmasan megküldött forgalmi adatok és beruházási dokumentáció alapján ellenőrzi a törvényi és önkéntes kötelezettségek betartását. Előírásainak be nem tartása esetén az FFA kompenzációs illetéket vethet ki. A törvény hatékonyságát három év elteltével a szövetségi kormány kulturális és médiaügyi biztosa (BKM) értékeli, aki a megállapításokról beszámol a Bundestagnak.
9. A MedienInvestVG célja, hogy biztosítsa a befektetések stabil és fenntartható szintjét, valamint a piaci sokszínűséget, miközben elősegíti az európai és a német filmipar fejlődését, valamint az innovációvezérelt versenyt. A törvény így hozzájárul a német és az európai produkciós szektor versenyképességének megőrzéséhez, valamint az európai film- és televíziós ipar, illetve az abban dolgozó kreatív szakemberek helyzetének megerősítéséhez.
9a. A német és európai produkciós ipar megerősítésének, valamint a kínált tartalmak sokszínűségének biztosítása érdekében a MedienInvestVG garantálja, hogy a szükséges beruházásokat ne kizárólag meglévő produkciók licencelésére, hanem kifejezetten új tartalmak létrehozására is fordítsák.
Az a kötelezettség, hogy a beruházások egy részét eredeti német nyelvű alkotásokra fordítsák, megerősíti a német nyelvű filmgyártást, elősegíti a kulturális sokszínűséget az audiovizuális szektorban, és az uniós jog által megengedett mértékben támogatja a német nyelvet. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMSD) azt is lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az audiovizuális piac kulturális sokszínűségének megőrzését célzó intézkedéseket fogadjanak el. A tagállamok az AVMSD-ben meghatározottaknál szigorúbb rendelkezéseket – például nyelvi követelményeket – vezethetnek be, feltéve, hogy azok összhangban állnak az uniós joggal. Az Európai Unió Bírósága (EUB) ezt egy spanyol nyelvi kvóta ügyének vizsgálata során is megerősítette (lásd EUB, 2009. március 5-i ítélet – C‑222/07 – UTECA).
A támogatható műveket túlnyomórészt olyan filmproducereknek kell előállítaniuk, akik függetlenek a művet megrendelő médiaszolgáltatótól (= relatív függetlenség). Ez az alkvóta ezért csak akkor teljesíthető, ha a médiaszolgáltató nem gyakorol vállalati ellenőrzést a gyártó felett. Erősíti a piac pluralitását, megőrzi a sokszínű filmgyártó ipart, és végső soron a felhasználók javát szolgálja.
A törvény célja továbbá, hogy ösztönözze a filmproducereket az innovációra és gazdasági függetlenségük megerősítésére. Ez a célkitűzés azáltal valósul meg, hogy lehetővé teszik a filmproducerek számára, hogy a korábbinál fenntarthatóbb módon részesüljenek az audiovizuális alkotások fejlesztéséből és gyártásából származó előnyökből. Jelenleg strukturális egyensúlyhiány áll fenn a médiaszolgáltatók és a filmproducerek között, ami gátolja az ágazat innovációs képességét. A törvény ezt úgy kezeli, hogy a beruházási kötelezettséghez kapcsolódóan bevezeti a jogok fokozatos visszaszállását a producerek javára. Ez a mechanizmus lehetővé teszi a független produkciós vállalatok számára, hogy idővel kialakítsák saját jogkatalógusukat, önállóan értékesítsék ezeket a jogokat, és az ebből származó bevételeket új, innovatív tartalmak és projektek fejlesztésére fordítsák. Így a független filmproducerek a korábbiaknál tartósabban részesülnek az általuk fejlesztett és gyártott alkotások gazdasági sikeréből, ezáltal erősítve gazdasági ellenálló képességüket, és ellensúlyozva a gyártási piacon tapasztalható, a vertikálisan erősen integrált vállalati struktúrák felé mutató tendenciát.
A független gyártás erősítése nem kizárólag a gazdasági célok eléréséről szól. Ez egyben alapvető hozzájárulást is jelent a kulturális sokszínűséghez, amint azt az UNESCO kulturális kifejezési formák sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló egyezménye (2005) is elismeri. A befektetési kötelezettség és a jogok visszaszállásának mechanizmusa nem különálló rendelkezések, hanem egymással szorosan összefüggő eszközök, amelyek csak akkor érhetik el teljes szabályozási hatásukat, ha egymással együtt alkalmazzák őket.
9b. A digitális médiatechnológiák fejlődése és az átviteli sávszélességek növekedése új, lekérhető szolgáltatások megjelenéséhez vezetett, és a média konvergenciájának erősödése következtében a médiafogyasztás alapvető átalakulását eredményezte. A nem lineáris lekérhető szolgáltatások – különösen az előfizetéses és a hirdetésalapú video-on-demand szolgáltatások (S-VoD és A-VoD) – egyre népszerűbbek, míg a hagyományos lineáris televíziózás népszerűsége csökken. A piacot olyan nemzetközi szolgáltatók uralják, mint a Netflix, az Amazon Prime Video, az Apple TV és a Disney+, amelyek kínálatát túlnyomórészt saját megrendelésre készült vagy koprodukciós alkotások teszik ki, amelyek azonban nem felelnek meg az „európai alkotás” kritériumainak. Az Európai Unió (EU) már 2017-ben reagált ezekre a piaci fejleményekre: Az európai művekbe történő megfelelő beruházások biztosítása érdekében az AVMSD 13. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy mind a területükön letelepedett médiaszolgáltatóktól, mind pedig a területüket célzó, de egy másik tagállamban letelepedett médiaszolgáltatóktól (az úgynevezett határokon átnyúló szolgáltatásoktól) megköveteljék, hogy közvetlenül fektessenek be európai alkotásokba.
Több uniós tagállam, köztük Franciaország, Olaszország, Portugália és Spanyolország már élt ezzel az európai felhatalmazással.
A MedienInvestVG-vel Németország is megteszi ezt a lépést. Tekintettel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv alapján számos más európai tagállamban bevezetett beruházási kötelezettségekre, Németországban az ilyen kötelezettség hiánya versenyhátrányt okozhat. A médiaszolgáltatók egyre inkább átirányíthatják a korábban Németországban végrehajtott beruházásaikat más európai országokba annak érdekében, hogy ott is teljesítsék a vonatkozó kötelezettségeket. Az Európai Audiovizuális Megfigyelőközpont által 2025. szeptember 11-én közzétett, a műsorszolgáltatók és streaming-szolgáltatók európai eredeti tartalmakba történő beruházásairól szóló jelentés (18. o.) szerint a globális streaming-szolgáltatók által Németországban végrehajtott beruházások jelentősen elmaradnak a többi tagállamban megvalósult beruházásoktól, és a német produkciós piac méretét tekintve a várakozásoktól is elmaradnak.
9c. Ugyanakkor a MedienInvestVG a médiaszolgáltatók vállalkozási szabadságába csak a feltétlenül szükséges legkisebb mértékben avatkozik be: A szolgáltatók közvetlen befektetések útján teljesítik kötelezettségeiket, miközben megőrzik azt a szabadságot, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően maguk válasszák ki a megfelelő filmgyártót, valamint a gyártandó vagy licencbe adandó audiovizuális mű műfaját, formáját és tartalmát.
A beruházási kötelezettség olyan médiaszolgáltatókra vonatkozik, amelyek üzleti modellje, műsorkínálata és vállalati felépítése jelentősen eltér egymástól. A lehető legnagyobb rugalmasság biztosítása érdekében a 9. § lehetővé teszi számukra, hogy megállapodásokat kössenek a filmproducerek egy vagy több képviseleti szervezetével, ezáltal lehetővé téve a törvény beruházásokkal kapcsolatos követelményeitől való eltérést. Ez az úgynevezett „kívülmaradási” záradék a törvényi beavatkozás arányosságának védelmét szolgálja, és biztosítja, hogy a kötelezettséget az alapvető jogokkal összhangban hajtsák végre.
Ezen rugalmasság igénybevételéhez a médiaszolgáltatónak legalább tizenkét százalékos beruházásnövelésre kell köteleznie magát, és a megállapodásnak tartalmaznia kell egy, a felhasználási jogokra vonatkozó rendelkezést, amely kellőképpen figyelembe veszi mindkét fél érdekeit. Ez biztosítja, hogy a jogszabályban előírt célkitűzéseket is elérjék vagy legalább hasonló mértékben meghaladják egy ágazati megállapodás keretében. A kívülmaradási („opt-out”) záradék minden médiaszolgáltató számára egyformán elérhető.
Ez egyrészt az egyedileg megtárgyalt megállapodások és jogszabályi rendelkezések részét képező önkéntes beruházási kötelezettségvállalások, másrészt a médiaszolgáltatókra vonatkozó, jogszabályban meghatározott minimális beruházási kvóta sajátos kombinációja, amely a lehető legnagyobb gazdasági rugalmasságot teszi lehetővé, ugyanakkor garantálja a minimális beruházási szinteket Németországban.
10. Hivatkozás az alapszövegekre: Alapszöveg nem áll rendelkezésre
11. Nem
12.
13. Nem
14. Nem
15. Nem
16.
TBT-vonatkozás: Nem
SPS-vonatkozás: Nem
**********
Európai Bizottság
Kapcsolat: (EU) 2015/1535 irányelv
E-mail: grow-dir2015-1535-central@ec.europa.eu
