Üzenet 001
A Bizottság közleménye - TRIS/(2026) 1440
(EU) 2015/1535 irányelv
Bejelentés: 2026/0266/ES
A tagállam által benyújtott szövegtervezetről szóló értesítés
Notification – Notification – Notifzierung – Нотификация – Oznámení – Notifikation – Γνωστοποίηση – Notificación – Teavitamine – Ilmoitus – Obavijest – Bejelentés – Notifica – Pranešimas – Paziņojums – Notifika – Kennisgeving – Zawiadomienie – Notificação – Notificare – Oznámenie – Obvestilo – Anmälan – Fógra a thabhairt
Does not open the delays - N'ouvre pas de délai - Kein Fristbeginn - Не се предвижда период на прекъсване - Nezahajuje prodlení - Fristerne indledes ikke - Καμμία έναρξη προθεσμίας - No abre el plazo - Viivituste perioodi ei avata - Määräaika ei ala tästä - Ne otvara razdoblje kašnjenja - Nem nyitja meg a késéseket - Non fa decorrere la mora - Atidėjimai nepradedami - Atlikšanas laikposms nesākas - Ma jiftaħx il-perijodi ta’ dewmien - Geen termijnbegin - Nie otwiera opóźnień - Não inicia o prazo - Nu deschide perioadele de stagnare - Nezačína oneskorenia - Ne uvaja zamud - Inleder ingen frist - Ní osclaíonn sé na moilleanna
MSG: 20261440.HU
1. MSG 001 IND 2026 0266 ES HU 27-05-2026 ES NOTIF
2. Spain
3A. Subdirección General de Asuntos Industriales, Energéticos, de Transportes y Comunicaciones, y de Medio Ambiente
Dirección General de Coordinación del Mercado Interior y otras Políticas Comunitarias
Secretaría de Estado para la Unión Europea
Ministerio de Asuntos Exteriores, Unión Europea y Cooperación
3B. Subdirección General de Residuos
Dirección General de Calidad y Evaluación Ambiental
Secretaría de Estado de Medio Ambiente
Ministerio para la Transición Ecológica y el Reto Demográfico
4. 2026/0266/ES - S20E - Hulladékok
5. Királyirendelet-tervezet a textiltermékeknek és a lábbeliknek, valamint az azokból származó hulladék kezelésének a szabályozásáról
6. A rendelet a háztartási vagy egyéb felhasználásra szánt textil- és nem textil termékekre, ruházati cikkekre, lábbelikre és tartozékokra alkalmazandó, amennyiben e termékek jellege és összetétele hasonló a háztartási felhasználásra szánt termékekéhez. E termékek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartoznak.
7.
8. A 2008. november 29-i 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2025. szeptember 10-i (EU) 2025/1892 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése.
Ez a királyirendelet-tervezet a textiltermékekre és a lábbelikre alkalmazandó jogi keretet szabályozza az e termékekből származó hulladék megelőzése és kezelése tekintetében, azzal a céllal, hogy csökkentse azok környezeti hatását teljes életciklusuk során, és ezáltal elősegítse a körforgásos gazdaságra való átállást, kiemelten kezelve a hulladékmegelőzést, az újrahasználatot, az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást.
E célból a királyirendelet-tervezet a következőképpen rendelkezik:
– A textilanyagok szelektív gyűjtésének feltételei.
– A textilhulladék mikortól nem tekintendő hulladéknak, és a használt termékek szállítmányai által teljesítendő feltételek.
– A textiltermékekre és a lábbelikre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, amely meghatározza a termékgyártó fogalmát, annak kötelezettségeit és a kollektív rendszerek kötelezettségeit, valamint meghatározza a textil- és lábbelihulladék kezelésével összefüggésben finanszírozandó költségeket.
– Átlátható információs rendszer, amely szabályozza mind a termékgyártói nyilvántartásba bejegyzendő információkat, mind a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek által az illetékes hatóságnak benyújtandó éves jelentést, valamint a textiltermékekből és a lábbelikből származó hulladék kezelőinek éves jelentéstételi kötelezettségét.
– Átlátható információs rendszer, amely szabályozza mind a termékgyártói nyilvántartásba bejegyzendő információkat, mind a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek által az illetékes hatóságnak benyújtandó éves jelentést, valamint a textiltermékekből és a lábbelikből származó hulladék kezelőinek éves jelentéstételi kötelezettségét.
– A fenntartható fogyasztásra vonatkozóan a végfelhasználó rendelkezésére bocsátandó információk.
9. E királyirendelet-tervezet alapja egyrészt a körforgásos gazdaság érdekében a hulladékokról és a szennyezett talajról szóló, 2022. április 8-i 7/2022. sz. törvény, amelynek 18. cikke megtiltja az eladatlan, felesleges textiltermékek megsemmisítését, illetve hulladéklerakás formájában történő ártalmatlanítását, 25. cikke pedig előírja, hogy a helyi önkormányzatok 2024. december 31-ig valósítsák meg a textilhulladékok szelektív gyűjtését. A IV. cím létrehozza a termék gyártójának kiterjesztett felelősségét szabályozó jogi keretet, amelyet a törvény 37. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint külön királyi rendeletben kell meghatározni. Végül a fent említett törvény hetedik záró rendelkezése előírja, hogy a törvény hatálybalépésétől számított három éven belül külön kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert kell kidolgozni a textilanyagokra vonatkozóan.
Másodszor pedig a 2008. november 29-i 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2025. szeptember 10-i (EU) 2025/1892 irányelv, amely az élelmiszer-hulladék különböző vonatkozásainak szabályozása mellett a textiltermékekre és a lábbelikre is kiterjed, valamint előírja a tagállamok számára a kiterjesztett gyártói felelősség bevezetését, meghatározva a gyártók által fedezendő kezelési költségeket, valamint a végfelhasználók tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeiket.
9a. A bejelentett intézkedés a „vásárlás, használat, eldobás” elven alapuló lineáris gazdasági modell alkalmazásából fakadó kockázatot hivatott kezelni, mely modellben alacsony az újrahasználat, a javítás és az újrafeldolgozás aránya. Ennek érdekében az intézkedés hatással van a hulladékmegelőzésre és -kezelésre a hulladék környezetre gyakorolt hatásának csökkentése és a körforgásos gazdaságra való átállás érdekében.x
Fontos megjegyezni, hogy ez az ágazat az egyik kiemelt hulladékárammá vált az európai jogszabályban, mivel az Európai Bizottság által a jogalkotási javaslatát kísérő hatásvizsgálatban említett adatok szerint jelentősen nőtt a globális textilgyártás és -fogyasztás. Ez szorosan összefügg a „fast fashion” térnyerésével, amely ahhoz vezetett, hogy a termékeket, különösen a ruházati cikkeket sokkal nagyobb arányban vásárolják meg és dobják ki, tartósságuk, illetve javíthatóságuk pedig sok esetben korlátozott, ami növeli az ilyen típusú hulladék keletkezését. Ebben az értelemben, Spanyolországban a Fundación para la Economía Circular által 2020 októberében közzétett, települési hulladékról szóló tanulmány szerint a keletkezett textilhulladék 2017-ben 1 060 200 tonnára becsülhető, ami lakosonként körülbelül 23 kg-nak felel meg. A legújabb tanulmányok, például az Observatorio del Textil y la Moda által közzétett, a textil- és divatipari körforgásról szóló 2023–24-es jelentés becslései szerint 2022-ben körülbelül 900 000 tonna textilhulladék keletkezett, ami fejenként körülbelül évi 20 kg-nak felel meg, miközben a szelektív hulladékgyűjtés aránya továbbra is rendkívül alacsony.
Ebben az összefüggésben el kell választani a textil- és cipőipar gazdasági növekedését a termékekből származó hulladék keletkezésétől, és előrelépést kell tenni az ilyen hulladék megelőzése és megfelelő kezelése terén. E célból az intézkedés átfogó megközelítést alkalmaz, amelynek elsődleges célja a megelőzésre, a szelektív gyűjtésre, az újrahasználatra való előkészítésre és az újrafeldolgozásra vonatkozó mennyiségi célok megállapítása. Emellett szabályozza a textilanyagok szelektív gyűjtésének feltételeit, valamint a szociális gazdaság szervezeteinek hulladékgazdálkodóként végzett tevékenységét; meghatározza, hogy a textilhulladék mikortól nem tekintendő hulladéknak, valamint a hulladékszállítmányokra alkalmazandó feltételeket annak érdekében, hogy azok megkülönböztethetők legyenek az újrahasználatra alkalmas használt termékek szállítmányaitól; meghatározza továbbá a termékgyártói nyilvántartásba bejegyzendő információkat, valamint a végfelhasználók rendelkezésére bocsátandó, fenntartható fogyasztással kapcsolatos információkat.
Végül érdemes kitérni a textilanyagok és a lábbelik kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerének szabályozására, amely tartalmazza a termékgyártó fogalommeghatározását – amely az európai jogszabállyal összhangban a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) is magában foglalja (bár a szabályozás ezeknek a vállalkozásoknak hosszabb határidőt biztosít bizonyos rendelkezések teljesítésére) – annak kötelezettségeit és a kollektív rendszerek kötelezettségeit, valamint meghatározza a textil- és lábbelihulladék kezelésével összefüggésben finanszírozandó költségeket. A korábban más hulladékáramok kezelése terén Spanyolországban szerzett tapasztalatok bizonyítják e megközelítés hatékonyságát, ami alátámasztja az ilyen intézkedések és a jobb környezeti eredmények közötti összefüggést.
Az intézkedés koherens és szisztematikus módon követi a közérdekű célkitűzést azáltal, hogy teljes mértékben integrálódik a hulladékokról szóló európai és nemzeti jogszabályok keretébe, alkalmazza „a szennyező fizet” és a „hulladékhierarchia” elvét, valamint a körforgásos gazdaság szempontjából végrehajtja a 2022. április 8-i 7/2022. sz. törvényt. A jogszabálytervezet egyértelmű és egymást kiegészítő kötelezettségek révén bevonja az összes érdekelt felet – a gyártókat, a fogyasztókat és a hatóságokat –, arányos és következetes megközelítést biztosítva, amelynek célja e termékek környezeti hatásának hatékony csökkentése.
9b. A bejelentett intézkedéstervezet a hulladékokkal kapcsolatban európai szinten megállapított jelentéstételi és végrehajtási kötelezettségek körébe tartozik, és nem minősül a belső piac korlátozásának. Ezzel összefüggésben az (EU) 2025/1892 irányelvben meghatározott kiterjesztett gyártói felelősség elvén alapuló kötelezettségeket ír elő a gyártók számára. Az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy érvényesítsék a kiterjesztett gyártói felelősséget azáltal, hogy meghatározzák a gyártók által fedezendő kezelési költségeket, valamint a végfelhasználók tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségeiket.
Következésképpen a határokon átnyúló kereskedelemre és szolgáltatásokra gyakorolt hatás annak előírására korlátozódik, hogy az e termékeket Spanyolországban forgalomba hozó valamennyi gyártó – származásától (belföldi, más tagállamból vagy harmadik országból származó) függetlenül – teljesítse a megállapított kötelezettségeket, például a vonatkozó nyilvántartásba való regisztrációt, a kollektív kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben való részvételt, valamint a pénzügyi és jelentéstételi kötelezettségek megfelelő teljesítését. Ezek a követelmények összhangban állnak az (EU) 2025/1892 irányelvnek az Európai Unió egész területén történő kötelező végrehajtásával, mely irányelv harmonizált keretet biztosít és elkerüli a belső piacon fellépő jelentős torzulásokat.
Ezenkívül a 7/2022. sz. törvény 18. cikke megtiltja az eladatlan, felesleges textiltermékek megsemmisítését, illetve hulladéklerakás formájában történő ártalmatlanítását, 25. cikke pedig előírja, hogy a helyi önkormányzatok 2024. december 31-ig valósítsák meg a textilhulladékok szelektív gyűjtését. A IV. cím létrehozza a termék gyártójának kiterjesztett felelősségét szabályozó jogi keretet, amelyet a törvény 37. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint külön királyi rendeletben kell meghatározni. Végül a fent említett törvény hetedik záró rendelkezése előírja, hogy a törvény hatálybalépésétől számított három éven belül külön kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert kell kidolgozni a textilanyagokra vonatkozóan.
Következésképpen a textilanyagokra és lábbelikre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó királyi rendelettel történő szabályozás kidolgozása nemcsak szükséges, hanem sürgős is, mivel a 2022. április 8-i 7/2022. sz. törvényben előírt hároméves határidő lejárt, és át kell ültetni a textil- és lábbelihulladékra vonatkozó uniós jogszabály módosításait.
A mérlegelt alternatívák a következők voltak: 0. nem készül új norma, így a textil- és lábbelihulladék kezelése szabályozatlan marad, és nem alkalmazzák a kiterjesztett gyártói felelősséget; 1. külön királyi rendelet készül, amely a textiltermékek és a lábbelik vonatkozásában szabályozza a hulladékáram kezelését és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, és e hulladékáram tekintetében végrehajtja a 2022. április 8-i 7/2022. törvény IV. címét; 2. a textilhulladék kezelésének és az arra vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek, valamint más, később kidolgozandó hulladékáramoknak egyetlen királyi rendeletben történő szabályozása; és 3. a textilhulladék kezelésének és az arra vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek a 7/2022. törvény módosításával történő szabályozása.
Az 1. opcióra esett a választás, nevezetesen egy új, külön királyi rendelet kidolgozására, amely egyrészt végrehajtja a 2022. április 8-i 7/2022. törvényt a törvény hetedik záró rendelkezésének megfelelően, másrészt szabályozza a textilanyagokra és a lábbelikre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert. Ez bizonyult a legmegfelelőbb opciónak, mivel a 0. opció a 2022. április 8-i 7/2022. sz. törvény hetedik záró rendelkezésében meghatározott rendelkezés megsértését, valamint az (EU) 2025/1892 irányelv átültetésére vonatkozó uniós kötelezettség betartásának elmulasztását jelentené. A 2. opciót azért vetették el, mert zavart okozhatna az eljárás fogalmai és sajátosságai tekintetében más, esetlegesen együttesen szabályozott eljárásokhoz képest; a 3. opciót pedig azért, mert a törvény már kifejezetten rendelkezik annak királyi rendelettel történő végrehajtásáról.
E tekintetben az elfogadott intézkedés tekinthető a legkevésbé korlátozó eszköznek a kitűzött célok elérése szempontjából, mivel olyan arányos kötelezettségeket ír elő, amelyek lehetővé teszik a megelőzést.
9c. Az intézkedés által előírt korlátozások, azaz a megelőzés, a szelektív gyűjtés, az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás célkitűzései arányosak a kitűzött közérdekű cél jelentőségével, amely a környezetre és az egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatások csökkentése, mivel az intézkedés a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott hulladékhierarchia elvét hajtja végre.
Konkrétabban: ez az intézkedés előírja, hogy a termék gyártójának be kell tartania az emberi egészség, a fogyasztók és a környezet védelmére vonatkozó elveket, valamint alkalmaznia kell a hulladékkezelési hierarchiát a textiltermékek és a lábbelik forgalomba hozatala, valamint az azokból származó hulladék kezelése tekintetében, meghatározva a finanszírozási kötelezettségeit, amelyeket a (EU) 2025/1892 irányelv tartalmaz. E tekintetben, és mivel maga az irányelv a 22a. cikk (9) bekezdésében, a 2022. április 8-i 7/2022. sz. törvény pedig a 43. cikk (1) bekezdésében rendelkezik a vegyes maradékhulladék-frakciókban jelen lévő textil- és lábbelihulladék kezelésével kapcsolatos költségek megállapításának lehetőségéről, a rendelet rendelkezik az említett vegyes frakciókból származó textil- és lábbelihulladék hasznosításával kapcsolatos költségekről.
Ezen túlmenően előírja, hogy a kollektív kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereknek a végfelhasználók rendelkezésére kell bocsátaniuk a textil- és lábbeligyártás környezetre, emberi egészségre, valamint szociális és emberi jogokra gyakorolt hatásaira vonatkozó információkat, különös tekintettel a fast fashion gyakorlatai és fogyasztása, az újrafeldolgozás és más hasznosítási és ártalmatlanítási műveletek, valamint a keletkező hulladék nem megfelelő kezelése – például a hulladékelhagyás vagy a települési hulladék vegyes maradékfrakciójában történő ártalmatlanítás – okozta hatásokra, továbbá az ilyen hatások enyhítésére hozott intézkedésekre.
Ennek eredményeként az intézkedés hozzá fog járulni a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben meghatározott fenntartható fejlődési célok, különösen a 12. cél (fenntartható fogyasztás és termelés) és a 13. cél (fellépés az éghajlatváltozás ellen) eléréséhez azáltal, hogy csökkenti a hulladéklerakókba kerülő textilhulladék mennyiségét.
Következésképpen az intézkedés megfelelő egyensúlyt teremt az elérni kívánt előnyök és az okozott terhek között, mivel arányos és szükséges eszköz egy egyre nagyobb környezeti és társadalmi jelentőséggel bíró probléma megoldására.
10. Hivatkozások az alapszövegekre:
11. Nem
12.
13. Nem
14. Nem
15. Igen
16.
TBT-vonatkozás:
A tervezet műszaki előírás vagy megfelelőségértékelés
SPS-vonatkozás: Nem
**********
Európai Bizottság
Kapcsolat: (EU) 2015/1535 irányelv
E-mail: grow-dir2015-1535-central@ec.europa.eu
