Üzenet 001
A Bizottság közleménye - TRIS/(2026) 1669
(EU) 2015/1535 irányelv
Bejelentés: 2026/0313/IT
A tagállam által benyújtott szövegtervezetről szóló értesítés
Notification – Notification – Notifzierung – Нотификация – Oznámení – Notifikation – Γνωστοποίηση – Notificación – Teavitamine – Ilmoitus – Obavijest – Bejelentés – Notifica – Pranešimas – Paziņojums – Notifika – Kennisgeving – Zawiadomienie – Notificação – Notificare – Oznámenie – Obvestilo – Anmälan – Fógra a thabhairt
Does not open the delays - N'ouvre pas de délai - Kein Fristbeginn - Не се предвижда период на прекъсване - Nezahajuje prodlení - Fristerne indledes ikke - Καμμία έναρξη προθεσμίας - No abre el plazo - Viivituste perioodi ei avata - Määräaika ei ala tästä - Ne otvara razdoblje kašnjenja - Nem nyitja meg a késéseket - Non fa decorrere la mora - Atidėjimai nepradedami - Atlikšanas laikposms nesākas - Ma jiftaħx il-perijodi ta’ dewmien - Geen termijnbegin - Nie otwiera opóźnień - Não inicia o prazo - Nu deschide perioadele de stagnare - Nezačína oneskorenia - Ne uvaja zamud - Inleder ingen frist - Ní osclaíonn sé na moilleanna
MSG: 20261669.HU
1. MSG 001 IND 2026 0313 IT HU 24-06-2026 IT NOTIF
2. Italy
3A. Ministero delle Imprese e del Made in Italy
Dipartimento Mercato e Tutela Direzione Generale Consumatori e Mercato
Divisione II. Normativa tecnica - Sicurezza e conformità dei prodotti, qualità prodotti e servizi
00187 Roma - Via Molise, 2
3B. Ministero dell’agricoltura, della sovranità alimentare e delle foreste
Direzione generale dello sviluppo rurale
DISR VII - Valorizzazione biodiversità animale
Via XX Settembre, 20 - 00187 Roma
4. 2026/0313/IT - C60A - Címkézés
5. Rendelet a 2020. május 19-i 34. sz. törvényerejű rendelet 224a. cikke alapján létrehozott „nemzeti állatjóléti minőségrendszerről” (SQNBA), valamint a hízósertésekre vonatkozó tanúsítási követelmények (előírások) kezelésére és jóváhagyására vonatkozó operatív eljárásokról...
6. A rendelet az SQNBA-tanúsítást szabályozza, olyan állategészségügyi és állatjóléti követelményeket határoz meg, amelyek szigorúbbak a szabadtartásban nevelt szarvasmarhák és sertések tanúsítására vonatkozó uniós és nemzeti szabványoknál, valamint meghatározza a tanúsított állatokra és termékekre vonatkozó forgalmazási szabályokat.
7.
8. A nemzeti állatjóléti minőségrendszer (a továbbiakban: SQNBA) az állattartó gazdaságok és az azokból származó állati termékek állatjóléti tanúsítási rendszere, amelyet a 2020. július 17-i 77. sz. átváltoztató törvénnyel bevezetett, 2020. május 19-i 34. sz. törvényerejű rendelet 224a. cikke alapján hoztak létre https://www.gazzettaufficiale.it/eli/id/2020/07/18/20A03914/sg.
A rendszer a Mezőgazdasági, Élelmiszer-önrendelkezési és Erdészeti Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és az Accredia (Olasz Akkreditációs Hatóság) együttműködésének eredménye, és célja egy nemzeti termelési alaprendszer meghatározása a termelési folyamatok fenntarthatóságának javítása és a fogyasztók számára az átláthatóság növelése érdekében.
A javasolt műszaki szabály (1–11. cikk) meghatározza az élelmiszer-termelésre szánt állatok tenyésztési folyamata irányításának minősítéséhez szükséges, az uniós és nemzeti jogban meghatározottnál szigorúbb állategészségügyi és állatjóléti követelmények meghatározásának eljárását. Ezenkívül egyértelművé teszi, hogy az SQNBA-ban való részvétel önkéntes, és a hozzáférési jog az Európai Unió tagállamaiban működő minden jogosan érdekelt gazdasági szereplő számára biztosított. A rendelet az SQNBA-követelményeknek való megfelelést igazoló tanúsítványok kiállítását is szabályozza, valamint azokat az eljárásokat és módszereket, amelyek alapján az érintett termelési lánchoz szereplők tanúsított állományból származó állatokat, illetve állati eredetű terméket forgalmazhatnak. Ugyanakkor a 12. cikk kimondja, hogy a rendelet 10. cikkében előírtak szerint, az Állatjóléti Műszaki és Tudományos Bizottság (CTSBA) javaslatára meg kell határozni a szabadtartásban nevelt szarvasmarhafélékre és hizlalásra szánt sertésfélékre vonatkozó tanúsítási követelményeket (előírásokat), amelyek szövegét a 3. melléklet tartalmazza.
Végül a javaslat 13. cikke előírja az SQNBA-ra vonatkozó korábbi nemzeti jogszabályok egyidejű hatályon kívül helyezését.
9. Az SQNBA célja, hogy nemzeti keretet hozzon létre a termelési folyamatok fenntarthatóságának javítása és a fogyasztók számára az átláthatóság növelése érdekében.
A tervezetet újból benyújtották, hogy figyelembe vegyék a 2026. április 22-i 009. számú üzenetben (2026/0075/IT értesítés) bejelentett visszavonást, amelyben a Bizottság szükségesnek tartja a korábbi SQNBA-rendelet hatályon kívül helyezését és új tervezettel való felváltását.
A korábbi nemzeti jogszabályt hatályon kívül helyező javaslat tartalmazza mind az élelmiszer-termelésre szánt állatok tenyésztési folyamata irányításának szabályozását célzó, az uniós és nemzeti előírásokban meghatározottnál szigorúbb állategészségügyi és állatjóléti követelmények meghatározásának eljárását, mind a szabadtartásban nevelt szarvasmarhafélékre és hízlalásra szánt sertésfélékre vonatkozó tanúsítási követelményeket (előírásokat). Az SQNBA-tagság önkéntes, és a hozzáférési jog az Európai Unióban működő minden jogosan érdekelt gazdasági szereplő számára biztosított (1. cikk (1) bekezdés). Ezenfelül a rendelet szabályozza az SQNBA-követelményeknek való megfelelést igazoló tanúsítványok kiállítását, valamint azokat az eljárásokat és módszereket, amelyekkel a különféle szereplők tanúsított állományból származó állatokat, illetve állati eredetű terméket forgalmazhatnak.
A 2016. évi és 20213. évi Eurobarométer felmérések eredményei rávilágítanak arra, hogy az olasz és az európai polgárok körében egyre nagyobb az aggodalom az állatjólét és az állattenyésztésben az antibiotikumok használatának csökkentése tekintetében. Ez az érdeklődés arra utal, hogy egyre több olyan címkézési kezdeményezés indul, amelynek célja, hogy átlátható információkat nyújtson ezekről a kérdésekről. Ezt a tendenciát az Európai Bizottság „Study on Animal Welfare Labelling – Final Report” (Tanulmány az állatjóléti címkézésről – Zárójelentés) című dokumentuma is megerősíti, amely megállapította, hogy nagy az igény az állattenyésztés körülményeire vonatkozó információk iránt, különös tekintettel a szabad mozgásra, az elhelyezésre, a szabadtéri területhez való hozzáférésre és a vágási gyakorlatokra. A tanulmány azt is kiemeli, hogy a fogyasztók érdeklődnek az olyan címkézési rendszerek iránt, amelyek magas állatjóléti szintet tanúsítanak, különösen a tenyésztés és a levágás szakaszában.
Az AISA–Federchimica2 által 2022-ben végzett felmérés szintén megerősíti, hogy az olaszok nagy jelentőséget tulajdonítanak az állatjólétnek. A válaszadók több mint 80 %-a úgy véli, hogy a termékek minősége az állattartás minőségétől függ, míg csaknem fele szükségesnek tartja az állatok életkörülményeinek további javítását. A meghatározott főbb intézkedések között szerepel az antibiotikumok használatának csökkentése, az állategészségügyi ellenőrzés javítása, valamint a gazdaságokban az állatállomány sűrűségének csökkentése. A válaszadók többsége azt is kijelentette, hogy hajlandó lenne többet fizetni az állatjóléti előírásoknak megfelelően előállított termékekért, elismerve, hogy a mezőgazdasági termelők és az állatorvosok központi szerepet játszanak a fenntarthatóbb és felelősségteljesebb termelési rendszerek előmozdításában.
Ennek következtében a műszakiszabály-tervezet nem csupán általánosságban mozdítja elő az állatjólétet a gazdaságokban, hanem azt is biztosítja, hogy egyre több fogyasztó találhasson a piacon olyan gazdaságokból származó tanúsított termékeket, ahol az állatjólét meghaladja a kötelező előírásokat.
9a. – Milyen kockázat áll fenn a bejelentett intézkedés által kezelni kívánt jogos közérdekű cél tekintetében?
A műszakiszabály-tervezet célja, hogy nagyobb lendületet adjon az új európai stratégiáknak az állatjólét javítására és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre irányuló célkitűzések mielőbbi elérése érdekében. E tekintetben az új európai stratégiák célja, hogy jutalmazzák azokat a gazdaságokat, amelyek valóban elkötelezettek a haszonállatok egészségének és jólétének javítása, valamint a gazdaságokban az antimikrobiális szerek használatának korlátozása iránt. Ezek a gazdaságok olyan ösztönzőkben részesülhetnek, amelyek felgyorsítják e célkitűzések elérését, és a javasolt SQNBA műszaki szabály rendelkezései révén láthatóvá teszik a végső fogyasztók számára azokat a termékeket, amelyek az átlagosnál magasabb szintű állatjóléti és egyéb előírásoknak felelnek meg.
Hogyan járul hozzá az intézkedés a kitűzött cél eléréséhez?
Az SQNBA valójában a tenyésztési szakasz irányításával, valamint az állatok egészségével és jólétével kapcsolatos követelményeket és eljárásokat szabályozza annak tudatában, hogy az e szempontokra gyakorolt pozitív hatás a kapcsolódó költségekre, az állatok termelékenységére, a gyógyszerek használatára, az antimikrobiális rezisztenciára, valamint a gazdaságokból származó kibocsátások csökkentésére is hatással van – ezek a szempontok ma már elengedhetetlenek a mezőgazdaság fenntarthatósága szempontjából. A később megszerzett tanúsítvány lehetővé teszi a részt vevő gazdasági szereplők számára, hogy olyan speciális információkat használjanak, amelyek célja az azonos minőségrendszerből származó állatok és termékek forgalmazásának és címkézésének megkülönböztetése.
- A közérdekű célt következetesen és szisztematikusan követik-e, és ha igen, hogyan?
Az SQNBA egy „önkéntes tanúsítási” rendszer, amelynek keretében az érdekelt felek önkéntesen betartják a tanúsítási követelményeket meghatározó konkrét gyakorlati szabályzatokat. A KAP stratégiai tervben előírt ösztönzők ösztönözni fogják az SQNBA-ban való részvételt, és a magasabb szintű állatjólét biztosítása mellett elkötelezett gazdaságok termékei iránti növekvő kereslet lehetővé teszi a meghatározott célkitűzések elérését.
9b. Mi a bejelentett intézkedéstervezet által bevezetett belső piaci korlátozás alkalmazási köre? Hogyan érinti ez az intézkedés a határokon átnyúló kereskedelmet és szolgáltatásokat? A műszakiszabály-tervezet nem jár semmilyen piaci korlátozással. A más tanúsított állatjóléti minőségrendszerek keretében előállított és a más tagállamokból származó termékek Olaszországban történő forgalmazása nem jár semmiféle tilalommal, és nem akadályozza, illetve nem korlátozza az élelmiszerek szabad mozgását, összhangban a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikkével. A 38. cikk (2) bekezdése többek között lehetővé teszi, hogy a 39. cikkben előírt lehetőségek keretein belül nemzeti rendelkezésekkel szabályozzák a nem kifejezetten harmonizált kérdéseket. Ezért a javasolt műszaki szabály semmilyen módon nem zárja ki a tanúsított állatjóléti minőségrendszereknek megfelelően címkézett termékek Olaszországban történő forgalmazásának lehetőségét, feltéve, hogy azokat a származási tagállamok által jóváhagyott műszaki szabályoknak megfelelően állítják elő, és Olaszországban a végső fogyasztónak szánják. Amennyiben ezeket a termékeket Olaszországban újracímkézik, az olasz gazdasági szereplőnek be kell tartania a termékek származási országának előírásait, és azoknak megfelelően kell működnie az ellátási láncnak az Olaszországban zajló vonatkozó szakaszai tekintetében. Végül meg kell jegyezni, hogy a tervezet 3. cikkének (2) bekezdése az eljárások kiigazítását kizárólag a Mezőgazdasági, Élelmiszer-önrendelkezési és Erdészeti Minisztérium által már elismert vagy engedélyezett műszaki szabványok, illetve kizárólag Olaszországban működő tanúsító szervezetek által kiadott, az állatjólétre, a gazdaságok biológiai védelmére és az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó információkat tartalmazó önkéntes tanúsítványok esetében írja elő. A fent említett 3. cikk tehát semmilyen módon nem vonatkozik a más tagállamokban jogszerűen létrehozott, állatjóléttel kapcsolatos egyéb minőségrendszerekre. – Miért nem elegendőek a meglévő konkrét vagy általános szabályok (például a termékbiztonságra vagy a fogyasztóvédelemre vonatkozó jogszabályok) a kitűzött közérdekű cél vagy célok védelméhez? A bejelentett tervezetben meghatározott intézkedés a legkevésbé korlátozó intézkedés-e, vagy léteznek-e a belső piacra gyakorolt hatásukat tekintve kevésbé korlátozó intézkedések? Emellett a szóban forgó javaslat – a tudományos paraméterek értékelése alapján – az önkéntes állatjóléti tanúsítás egységes referenciakereteként szolgál, és célja az érvényben lévő különféle tanúsítási protokollok rendszerezése, ezáltal hozzájárulva a fogyasztók egyértelműbb tájékoztatásához. Továbbá nincs az állatjóléti címkézést szabályozó uniós szintű jogszabály, annak ellenére, hogy több javaslat is született már e tekintetben. Milyen kevésbé korlátozó alternatívákat mérlegeltek? A javaslat célja, hogy a kötelező jogszabályok által előírtnál magasabb jóléti szintet állapítson meg, és bizonyos követelmények fokozatos bevezetéséről is rendelkezik. Ez az első lépés afelé, hogy határozott elmozdulás történjen a szigorúbb állatjóléti előírásokat alkalmazó gazdaságok felé. Az alternatíva a „nulla” opció, ezért nincsenek alternatívák. Miért zárták ki ezeket az alternatívákat?
Ez egy első szintű beavatkozás, amely lehetővé teszi további követelmények bevezetésének középtávú értékelését. Miért a kiválasztott intézkedés a cél elérésének legkevésbé korlátozó módja? Mivel ez egy első szintű beavatkozás, amely olyan követelményeket vezet be, amelyeknek várhatóan a mezőgazdasági termelők széles köre eleget fog tenni, miközben emeli az állatjólét szintjét, és elindít egy kedvező folyamatot, amely tovább erősödhet.
9c. Az intézkedés által bevezetett korlátozások arányosak-e a kitűzött közérdekű cél jelentőségével, vagy adott esetben a kockázat súlyosságával és bekövetkezésének valószínűségével?
A szigorúbb követelményekkel járó tanúsítás arányosnak tekinthető a kitűzött közérdekű cél jelentőségével. A részvétel önkéntes.
– A közérdeknek az intézkedés által biztosítani kívánt védelmét a belső piac működésébe való beavatkozás mértékének fényében értékelték-e? Miért jutottak a hatóságok arra a következtetésre, hogy a közérdek védelme elsőbbséget élvez a belső piac akadályozásával szemben?
Tekintettel az intézkedés jellegére, az nem okoz belső beavatkozást; éppen ellenkezőleg, célja az állatjólét javítása és az előállított termékek egyedi címkézésének lehetővé tétele, anélkül, hogy hátrányosan érintené azok termékeit, akik úgy döntenek, hogy nem tartják be az SQNBA-t.
– Mennyire komoly kárt okoz a közérdekű cél megvalósulásának elmaradása a korlátozás által okozott lehetséges kárhoz képest?
Úgy tekinthető, hogy az elérhető előnyök jelentősek lesznek, és ez nem fogja hátráltatni a jelenlegi, továbbra is hatályban lévő forgalmazási rendszert.
10. Hivatkozások az alapszövegekre: Alapszöveg(ek) nem áll(nak) rendelkezésre
11. Nem
12.
13. Nem
14. Nem
15. Nem
16.
TBT-vonatkozás: Nem
SPS-vonatkozás: Nem
**********
Európai Bizottság
Kapcsolat: (EU) 2015/1535 irányelv
E-mail: grow-dir2015-1535-central@ec.europa.eu
