Üzenet 001
A Bizottság közleménye - TRIS/(2026) 1330
(EU) 2015/1535 irányelv
Bejelentés: 2026/0242/GR
A tagállam által benyújtott szövegtervezetről szóló értesítés
Notification – Notification – Notifzierung – Нотификация – Oznámení – Notifikation – Γνωστοποίηση – Notificación – Teavitamine – Ilmoitus – Obavijest – Bejelentés – Notifica – Pranešimas – Paziņojums – Notifika – Kennisgeving – Zawiadomienie – Notificação – Notificare – Oznámenie – Obvestilo – Anmälan – Fógra a thabhairt
Does not open the delays - N'ouvre pas de délai - Kein Fristbeginn - Не се предвижда период на прекъсване - Nezahajuje prodlení - Fristerne indledes ikke - Καμμία έναρξη προθεσμίας - No abre el plazo - Viivituste perioodi ei avata - Määräaika ei ala tästä - Ne otvara razdoblje kašnjenja - Nem nyitja meg a késéseket - Non fa decorrere la mora - Atidėjimai nepradedami - Atlikšanas laikposms nesākas - Ma jiftaħx il-perijodi ta’ dewmien - Geen termijnbegin - Nie otwiera opóźnień - Não inicia o prazo - Nu deschide perioadele de stagnare - Nezačína oneskorenia - Ne uvaja zamud - Inleder ingen frist - Ní osclaíonn sé na moilleanna
MSG: 20261330.HU
1. MSG 001 IND 2026 0242 GR HU 15-05-2026 GR NOTIF
2. Greece
3A. ΕΛΟΤ, ΚΕΝΤΡΟ ΠΛΗΡΟΦΟΡΗΣΗΣ ΟΔΗΓΙΑΣ 98/34/Ε.Ε, ΚΗΦΙΣΟΥ 50, 121 33 ΠΕΡΙΣΤΕΡΙ, ΑΘΗΝΑ, Τ/Φ: + 30210- 2120104, Τ/Ο: + 30210- 2120131
3B. Υπουργείο Κλιματικής Κρίσης και Πολιτικής Προστασίας Διακυβέρνησης, Λεωφ. Κηφισίας 37-39 Τ.Κ. 15123 Μαρούσι,1,Τηλ.: +30 2132510149 9098852, αρμ.: Υπουργός Κλιματικής Κρίσης και Πολιτικής Προστασίας κ. Ευάγγελος Τουρνάς , e-mail :minister@civilprotection.gr
4. 2026/0242/GR - S00E - Környezet
5. Rendelettervezet a régészeti lelőhelyek tűzvédelméről
6. Régészeti lelőhelyek tűzvédelme
7.
8. E rendelet célja, hogy átfogó szabályozási keretet hozzon létre a szabadtéri régészeti lelőhelyeken alkalmazandó tűzvédelmi intézkedések és berendezések végrehajtására és ellenőrzésére, a tűzbiztonság szintjének javítása, a sebezhetőség csökkentése, valamint a lehetséges tűzesetek terjedésének korlátozása érdekében.
E cél elérése érdekében ez a rendelet meghatározza az olyan intézkedések végrehajtására és berendezések meglétére vonatkozó minimumkövetelményeket, amelyek tűz esetén biztosítják a lakosság időben történő értesítését, a menekülési útvonalak és vészkijáratok rendelkezésre állását, a szükséges jelzések telepítését, a szervezett evakuálási tervek elkészítését, a személyzet képzését, a növényzet kezelését és tűzgátak létrehozását, az épületek külső térelhatárolóinak szerkezeti tűzvédelmét, az aktív tűzvédelmi intézkedések végrehajtását, valamint a tűzvédelmi berendezések és rendszerek ellenőrzését és karbantartását.
Ezen túlmenően a rendelet végrehajtása elősegíti a koordinációt és megerősíti az együttesen illetékes kormányzati szervek és ügynökségek közötti együttműködést, ezáltal biztosítva az esetleges fenyegetésekre adott egységes, összehangolt és hatékony reagálást, valamint az incidensek esetén szükséges felkészültséget és azonnali operatív beavatkozást.
Ez a rendelet, mint a szabadtéri régészeti lelőhelyekre vonatkozó speciális tűzvédelmi szabályozás, olyan részletes rendelkezéseket tartalmaz, amelyek kiegészítik a szabadtéri területek tűzvédelmére vonatkozó általános szabályokat és rendelkezéseket, mint például az erdőkben vagy azok közelében található ingatlanokra vonatkozó tűzvédelmi rendeletet (Kormányzati Közlöny, II. sorozat, 3475. sz.), az épületekre vonatkozó tűzvédelmi rendeletet (41/2018. sz. elnöki rendelet, Kormányzati Közlöny, I. sorozat, 80. sz. és 71/1988. sz. elnöki rendelet, Kormányzati Közlöny, I. sorozat, 32. sz.), a 3/2015. sz. tűzoltósági rendeletet (Kormányzati Közlöny, II. sorozat, 529. sz.) és a ΥΠ 1157/2026 közös miniszteri határozatot (Kormányzati Közlöny, II. sorozat, 2323. sz.), és elsőbbséget élvez az azokban meghatározott követelményekkel szemben.
Mivel azonban ez a tűzvédelmi követelményeket szabályozó külön rendelet, alkalmazása során figyelembe kell venni az építmények vagy azok berendezéseinek biztonságát és működőképességét szabályozó egyéb külön rendeletek követelményeit is.
Ez a rendelet nem vonatkozik a gyújtogatásra, a szabotázsra, a rongálásra, a terrorcselekményekből eredő tűzesetekre, illetve egyéb hasonló cselekményekre.
9. 1. Az (EU) 2015/1535 irányelv és a 81/2018. sz. elnöki rendelet
A 81/2018. sz. elnöki rendelet átülteti a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló (EU) 2015/1535 irányelvet a görög jogba. A mechanizmus célja a megelőző jellegű átláthatóság biztosítása, valamint annak megakadályozása, hogy a nemzeti műszaki előírások indokolatlan akadályokat állítsanak a belső piac elé.
A 81/2018 sz. elnöki rendelet 6. cikke értelmében a műszaki szabályokat kidolgozó kormányzati szerveknek és ügynökségeknek azokat az ELOT Információs Központon keresztül – amely nemzeti kapcsolattartó pontként működik – be kell jelenteniük az Európai Bizottságnak.
2. A „várakozási időszak”
A 81/2018. sz. elnöki rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott általános szabály szerint a műszakiszabály-tervezetről szóló értesítést követően annak szerzőjének az értesítés Európai Bizottság általi kézhezvételétől számított három hónappal el kell halasztania annak elfogadását. Ezt az időszakot „várakozási időszaknak” nevezik, vagyis olyan időszaknak, amely alatt a tervezetet nem lehet elfogadni, hogy a Bizottságnak és a többi tagállamnak lehetősége legyen észrevételeket vagy részletes véleményt benyújtani.
3. A „sürgősségi eljárás”
A 81/2018. sz. elnöki rendelet 7. cikkének (7) bekezdése kivételesen úgy rendelkezik, hogy az ugyanezen cikk (1)–(5) bekezdésében meghatározott kötelezettségek nem alkalmazandók, ha a kormányzati szerveknek és ügynökségeknek – többek között biztonsági vonatkozású, súlyos és előre nem látható helyzet által szükségessé tett sürgősségi okokból – nagyon rövid időn belül műszaki szabályokat kell kidolgozniuk azok elfogadása és azonnali hatályba léptetése érdekében, anélkül, hogy konzultációra lenne lehetőség.
Ez az eljárás megfelel az uniós jog szerinti sürgősségi eljárásnak, és – amennyiben az Európai Bizottság elfogadja – azt eredményezi, hogy a három hónapos várakozási időszakot nem alkalmazzák. A sürgősség indokait az értesítésben kifejezetten meg kell jelölni, és azoknak olyan jellegűeknek kell lenniük, hogy kizárják az eljárás visszaélésszerű alkalmazásának bármilyen látszatát.
9a. A rendelet által kezelni kívánt kockázat a régészeti lelőhelyeken kitört vagy terjedő tűz. Ez a kockázat különösen nagy, mivel a régészeti lelőhelyek többsége erdős területeken vagy azok közelében, illetve hasonló terepen található, továbbá az éghajlatváltozás hatása miatt, amely növeli a tűzvészek gyakoriságát, intenzitását és terjedési sebességét.
A rendelet szisztematikus és következetes módon járul hozzá a célkitűzés eléréséhez azáltal, hogy egységes, koherens és szakosodott keretet hoz létre a tűzveszélyek megelőzésére, az azokra való felkészültségre és azok kezelésére. Különösen a növényzet kezelésére és tűzgátak kialakítására irányuló intézkedések csökkentik a tűz kitörésének és gyors terjedésének valószínűségét, míg a megfelelő és célszerű menekülési útvonalak és vészkijáratok, a kielégítő vészvilágítás, a jól látható és megfelelő biztonsági jelzések és evakuációs tervek, valamint a megbízható tűzjelző és riasztórendszerek biztosítása növeli a látogatók biztonságát, és lehetővé teszi a vészhelyzetben történő hatékonyabb reagálást. Ugyanakkor a szervezett evakuációs tervek kidolgozása, valamint a rendszeres gyakorlatok és a személyzet képzése javítja a műveleti készenlétet és lerövidíti a tűzesetekre való reagálási időt.
E konkrét intézkedés szükségessége egyrészt a régészeti lelőhelyeken bekövetkezett tüzek dokumentált történetéből, másrészt az Éghajlati Válságügyi és Polgári Védelmi Minisztérium és a Kulturális Minisztérium közötti együttműködési megállapodás keretében az elmúlt öt évben szerzett tapasztalatokból ered. Konkrétan: a megállapodás több mint 60 régészeti lelőhelyen történő végrehajtása bebizonyította, hogy a megelőző protokollok és a speciális evakuációs tervek megléte, valamint a szisztematikus intézkedések (rendszeres ellenőrzések, üzemanyag-gazdálkodás, személyzeti képzés, valamint a tűzoltóság és a Kulturális Minisztérium közötti együttműködés) jelentősen javítják a műveleti hatékonyságot és csökkentik a kockázatot.
Emellett a nemzetközi szakirodalom és a nemzetközi kulturális szervezetek, például az UNESCO iránymutatásai is alátámasztják, hogy megelőző tűzvédelmi intézkedéseket és felszereléseket kell tervezni és bevezetni a kulturális örökségi helyszíneken(https://www.unesco.org/en/articles/fire-risk-management-guide-protecting-cultural-and-natural-heritage-fire).
Ennek következtében a rendelet következetes és szisztematikus módon szolgálja a kitűzött közérdekű célt a tűzveszély-kezelés átfogó megközelítésén keresztül, amely magában foglalja a megelőzés, az operatív felkészültség, a beavatkozás és a következmények enyhítésének valamennyi szakaszát, az emberi élet, a kulturális örökség és a természeti környezet védelme érdekében. Ezen túlmenően ez egy speciális közigazgatási szabályozási eszköz, amelyet kifejezetten a régészeti lelőhelyeket fenyegető egy adott kockázat (tűz) kezelésére alakítottak ki, és amely a közérdek védelméhez való hozzájárulása tekintetében azonnali és mérhető eredményeket hoz.
9b. Bár léteznek általános jogszabályok és szabályozási rendelkezések a tűzmegelőzésre vonatkozóan, egyelőre nincs olyan konkrét, egységes tűzvédelmi szabályozás, amely kizárólag a régészeti lelőhelyek sajátosságaihoz igazodna (működési és funkcionális jellemzők, különös tekintettel a megközelíthetőségre, a domborzatra, az erdős vagy cserjés területek közelségére, a műszaki beavatkozások megvalósíthatóságára, az infrastruktúra meglétére vagy hiányára, a menekülési útvonalakra és a nagy látogatói forgalom kezelésére), és figyelembe venné azok korlátait és kulturális értékét. A rendelet egy valós és jelentős szabályozási hiányosságot pótol, meghatározza a szükséges intézkedéseket, eljárásokat, felelősségi köröket és az összes érintett fél hatáskörét, és a lehető legkisebb beavatkozással biztosítja a régészeti lelőhelyek tűzveszély elleni védelmét, valamint azok megőrzését a jelen és a jövő generációi számára.
Különösen csak annyiban vezet be korlátozásokat, amennyiben ez a szabadtéri régészeti lelőhelyeken a megfelelő szintű tűzvédelem biztosításához szükséges, és nem várható, hogy ez a belső piacot vagy az áruk és szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmét jelentősen korlátozza. A javasolt követelmények elsősorban szervezeti és megelőző tűzvédelmi intézkedésekre vonatkoznak, amelyek a termékek, berendezések vagy szolgáltatók származásától függetlenül alkalmazandók, és nem vezethetnek megkülönböztetéshez vagy indokolatlan piaci akadályokhoz.
A rendelet szükségességének értékelése során kevésbé korlátozó alternatívákat is figyelembe vettek, mint például nem kötelező erejű iránymutatások elfogadása, önkéntes tűzbiztonsági szabványok végrehajtása, vagy a vonatkozó kérdések eseti alapon, adminisztratív ajánlások révén történő kezelése. Ezeket a megoldásokat nem tartották megfelelőnek, mivel nem biztosítanak egységes és kötelező érvényű védelmi szintet, és nem garantálják a megelőző és operatív felkészültségi intézkedések következetes alkalmazását az összes szabadtéri régészeti lelőhelyen. Ezenkívül a kötelező szabályok hiánya jelentős eltérésekhez vezethet a hasonló kockázatot jelentő helyszínek biztonsági és felkészültségi szintjei között.
9c. Az ország kulturális örökségének védelme – mint alkotmányban rögzített jog – elsőbbséget élvez minden olyan konkrét korlátozással vagy beavatkozással szemben, amely a rendelet alkalmazásából ered, és a régészeti lelőhelyek használatára, az azokhoz való hozzáférésre, valamint a lelőhelyeken végzett műveletek és tevékenységek szervezésére vonatkozik. A rendeletben előírt intézkedések általában megelőző jellegűek (például tűzgátak, növényzet-kezelés, menekülési útvonalak, jelzések, világítás, hangosbeszélő rendszerek, állandó vagy félig állandó tűzoltó hálózatok stb.), és az elérhető előnyökhöz képest nem járnak aránytalan vagy túlzott (műszaki, pénzügyi, adminisztratív) terhekkel.
Konkrétan olyan intézkedések és fellépések bevezetésére kerül sor – amelyek többsége jellegüket tekintve alacsony intenzitású –, amelyek szükségesek és megfelelőek a célkitűzés eléréséhez, és teljes mértékben összhangban vannak az Alkotmány 25. cikkében meghatározott arányosság elvével, ugyanakkor teljes mértékben megfelelnek a kulturális örökség védelmére vonatkozó alkotmányos és jogszabályi kötelezettségnek, összhangban az Alkotmány 24. cikkének „Az antikvitás és a kulturális örökség általános védelméről szóló jogszabályi kódex ratifikálásáról” szóló 4858/2021. sz. törvénnyel összefüggésben értelmezett (1) és (6) bekezdésével.
A kiválasztott intézkedés a legkevésbé korlátozó beavatkozás a kitűzött cél eléréséhez, mivel az az emberi élet, a kulturális örökség és a természeti környezet védelmére irányuló célkitűzéshez közvetlenül kapcsolódó tűzvédelmi és készültségi intézkedésekre vonatkozó kötelező minimumkövetelmények megállapítására korlátozódik, az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett.
A közérdekű cél – nevezetesen a régészeti lelőhelyek és műemlékek tűzveszélytől való hatékony védelme – elmaradása összehasonlíthatatlanul nagyobb kárt okozna, mint a rendelet korlátozásai által esetlegesen jelentkező terhek. Egy régészeti lelőhelyen terjedő tűz olyan műemlékek végleges és visszafordíthatatlan elvesztését okozhatja, amelyek egyedülálló történelmi, tudományos és szimbolikus értékkel bírnak, és amelyek megsemmisülése esetén nem állíthatók helyre és nem pótolhatók.
10. Hivatkozások az alapszövegekre: Nincs alapszöveg
11. Igen
12. Lásd a csatolt fájlt az alátámasztó dokumentumokban.
13. Nem
14. Nem
15. Nem
16.
TBT-vonatkozás: Nem
SPS-vonatkozás: Nem
**********
Európai Bizottság
Kapcsolat: (EU) 2015/1535 irányelv
E-mail: grow-dir2015-1535-central@ec.europa.eu
